Milyen egy sikeres H2020 pályázat? Többek között erre is választ adott az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága által szervezett szakmai konferencia. A fórumon nyertes kutatók osztották meg a pályázataik megvalósításával szerzett tapasztalataikat, szakemberek ismertették az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségeket.
2015. szeptember 17-én „Mérlegen az eddigi tapasztalatok és a jövőbeni lehetőségek” címmel tartottak szakmai fórumot a szegedi egyetem központi épületében.
Cél: minél sikeresebb pályázatok
A rendezvényt azzal a céllal hívta életre az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága, hogy az intézmény a 2014-2020-as pályázati ciklus után minél több és sikeresebb pályázattal legyen felkészülve a közvetlen brüsszeli támogatási kiírásokra – ismertette Pitó Enikő. A Szegedi Tudományegyetem kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatójától megtudtuk: a rendezvény azokat a témákat érinti, melyek elősegítik, hogy a leendő pályázók, kutatók, ipari partnerek minél sikeresebben szerepelhessenek a program következő kiírásaiban. A nyertes pályázók tapasztalatai és konkrét projekt megvalósításai mellett pályázati bírák is beszámoltak az eddig beadott pályázatok esetében leggyakrabban elkövetett hibákról, ismertették a jövőbeli főbb bírálati szempontokat is. A fórum második felében pedig a 2016/2017-es munkaprogramokban várható, az intelligens technológiák, a biogazdaság, az agrárinnováció, és az élettudományok területén meghirdetett pályázati lehetőségekről esett szó.
 |
| Tapasztalatok és lehetőségek a Horizon 2020 programban - GALÉRIA |
A szegedi egyetem a H2020-as projektekben
A rendezvény nyújtotta szakmai információcsere fontosságát hangsúlyozta Szabó Gábor. A szegedi egyetem rektora szerint: nagy tehetségek is elkallódhatnak akkor, ha nem tudnak hozzájutni terveik finanszírozásához. Hangsúlyozta: a támogatásszerzéshez, mindenkinek meg kell tanulnia a pályázati rendszerek szabályait. „Mivel a 2020 utáni periódusban javarészt csak brüsszeli források lesznek elérhetők, ezért kiemelten fontos, hogy a kutatók, intézmények, ipari partnerek megismerjék a változó pályázati rendszer szabályait. Meg kell tanulni, hogy az új kiírásokban hogyan lehetünk sikeresek, ebben segít a mai rendezvény” – fogalmazott.
Az elmúlt 7 évben a rendelkezésre álló brüsszeli források lehívását tekintve a nemzetek között jelentős különbségek látszódnak. Az SZTE nagy kihívás előtt áll, hogy a támogatásokat le tudja hívni – szögezte le Devecz Miklós. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja hozzátette: az intézmény 229 H2020-as beadott projektben vett részt, melyből 4 pályázat részesült támogatásban. A több mint 10 milliárd eurós rendelkezésre álló keretösszegből ez a négy projekt összesen 22 millió Euro támogatást jelent. „Nagyon remélem, hogy mire az uniós 7 éves periódus véget ér, addigra elmondhatjuk magunkról, hogy a tanulóidőszak után felnőttünk és képesek vagyunk a közvetlen brüsszeli források minél nagyobb mértékű lehívására” – mondta.
A H2020 program eddigi tapasztalatai
A 2014. december 1-jéig lezárult 100 pályázati felhívás alapján elmondható, hogy a beadott 31.115 pályázatból 4.315 nyert. Óriási az érdeklődés a források iránt, és komoly a túljelentkezés, átlagosan nyolcszoros s támogatási igény. A kemény verseny miatt alacsony a sikerráta, átlagosan 14%-os. Ugyanakkor a sikeres pályázók közel 40%-a úgynevezett „newcomer” vagyis új pályázó a keretprogramban – tudtuk meg Csuzdi Szonjától. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta: pozitív fogadatatásban részesült a H2020-as kiírások új szemléletmódja, miszerint kevésbé leíró jellegű pályázati felhívásokat készítenek, melyek nagyobb pályázói szabadságot biztosítanak. Ebből adódóan azonban nehezebb a megfelelő fókusz megtalálása, ami komoly túljelentkezést generál. Új szemléletmód az innovációs lánc teljes egészének támogatása is. Ezen a területen nagy érdeklődés mutatkozik az innovációs akciók és a KKV eszközök iránt. Az egyszerűbb adminisztrációnak és a Participant Portal létrehozásának köszönhetően megszűnt a papír alapú pályázás, de néha lassú a validálás és a válaszadás. Rövidült a pályázatok értékelésének ideje, de lassan értesítik ki a pályázókat és nincs érdemi visszacsatolás – összegezte a tapasztalatokat.
Hazai részvétel a H2020 programban
Magyarországról az aláírt támogatási szerződések alapján 171 pályázat részesült sikeres elbírálásban, ezzel hazánk a 20. az uniós országok között. Az elnyert támogatás nagysága 38 millió Euro, legmagasabb a kutatás és innováció, valamint a koordinálási és támogatási akciókban nyert pályázatok száma.
Az eddig pályázati ciklusban a Szegedi Tudományegyetem 4 sikeres pályázatot tudhat magáénak, a felsőoktatásban a Marie Curie akció mellett az egészségtudományi és természettudományos programok a legjelentősebbek. Megyéket tekintve a nyertes pályázatok jelentős része a budapesti régióba koncentrálódik.
A hazai részvételt úgynevezett rásegítő mechanizmusokkal támogatják, az erre vonatkozó kiírások várható megjelenése 2015. október. Ezek a felhívások kimondottan a projektek előkészítését támogatják, konzorciumi partnerek keresését, ülések, tárgyalások lebonyolítását segítik. Jelentős támogatást nyújt a hazai pályázóknak a Nemzeti Kapcsolattartók hálózata, a Minisztérium által szervezett tematikus információs napok és tréningek, valamint a www.h2020.gov.hu honlap, ahol praktikus és gyakorlati információk is elérhetők.
A konferencia a TÁMOP-4.2.1.C-14/1/KONV-2015-0013 számú „A Szegedi Tudományegyetem quadruplehelix modell alapú gazdasági- és társadalmi pozicionálása, a tudástranszfer gyakorlatának kialakítása Hódmezővásárhely-Szeged kiemelt növekedési zónában” című projekt keretében valósult meg.
SZTEinfo - G. E.
Fotó: Bobkó Anna
