A növényorvos magas szintű természettudományos-, közgazdasági-, társadalomtudományi-, továbbá növényorvosi szakmai ismeretekre alapozva képes lesz a növénybetegségek megelőzésére, felismerésére és azok kezelésére. A rendelkezésére álló ismeretek birtokában hatékonyan alkalmazza az integrált növényvédelem eszközrendszerét.

A hallgatók a végzésük után képesek lesznek

• a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására,
• a gyakorlati növényvédelmi, szakigazgatási és egyéb növény-egészségügyi irányítói feladatok ellátására,
• a növény-egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági feladatok ellátására, hatások elemzésére,
• a járványok, gradációk és invázió előrejelzésének alkalmazására, a megelőző intézkedések megtételére,
• az innovatív növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére,
• a környezet növényvédő szer terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására
• az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra,
• a pályázati tevékenység menedzselésére és nemzetközi együttműködésre.

Miért javasoljuk a növényorvosi szakot?

• mert a növényvédelem területén egyre több kihívás van, melyeknek a megoldása korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereket kíván,
• mert az Európai Unióban kiemelt cél a növényvédőszerek felhasználásának a csökkentése és ezzel együtt a biodiverzitás növelése, amely célok megvalósítására innovatív szemléletű szakemberekre van szükség,
• mert modern, fenntartható ismeretekkel látjuk el a hallgatóinkat
• mert elkötelezett és jól felkészült oktatók komoly és kézzelfogható ismereteket adnak át a hallgatóknak
• mert komoly hangsúlyt helyezünk a gyakorlatorientált képzésre
• mert jó elhelyezkedési lehetőség lesz a versenyszférában és a közszférában,
• mert ezzel a végzettséggel számos doktori iskolában lehet PhD képzésre jelentkezni.

Mi a feladata a növényorvosnak?

A növényorvosi mesterképzést sikeresen elvégző hallgatók ismerik a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, és megjelenésük esetén a gazdasági kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényvédelem eszköztárából választanak hatékony, preventív és egyben a legkisebb környezeti és humán-egészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszereket. Feladatuk tudásuk folyamatos megújítása, innovatív eljárások befogadása és alkalmazása, a kapcsolódó közösségi és a nemzeti stratégiai célok (fenntartható peszticidhasználat irányelv, nemzeti cselekvési terv) megvalósítása. A tanulmányaikat sikeresen befejezők elhelyezkedhetnek a közigazgatásban, mezőgazdasági vállalkozásoknál, illetve irányíthatják saját gazdaságukat is vagy vállalkozóként is tevékenykedhetnek.

Milyen fontosabb területeken nyújt szakmai ismereteket ez a képzés?

• Természettudományi ismeretek: Szerves kémia és biokémia a mezőgazdaságban, Növényvédelmi kémia, Molekuláris agrobiológia, Környezetvédelem és ökotoxikológia, Alkalmazott mezőgazdasági növényi-biotechnológia és rezisztencia-biológia, Növénytermesztéstan és agroökológia, Ökológiai gazdálkodás
• Növényorvosi szakmai ismeretek: Általános növénykórtan és diagnosztika, Részletes növénykórtan, Biológiai növényvédelem, Integrált növényvédelem és előrejelzés, Növényvédelmi állattan, Gyombiológia és –ökológia, Invazív növények, Növényvédelmi műszaki ismeretek és alkalmazástechnika, Precíziós és üzemi növényvédelem, Élelmiszerlánc- biztonság, Növényvédelmi jog és szakigazgatás
• Egyéb kiegészítő ismeretek: Gazdálkodás és kereskedelem, Vidékfejlesztés és vállalkozás menedzsment, Összefüggő szakmai gyakorlat során elsajátított ismeretek, Diplomamunka készítés

Milyen tanrend szerint folyik a képzés?

Karunkon nappali tagozaton, államilag támogatott és önköltséges képzésben folyik a mesterszak képzése.

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

Az abszolutórium megszerzéséhez a képzés során minimum 120 kreditet kell megszerezni.

A képzés során a hallgatók minimum 6 kredit értékben szabadon választott tárgyakat vesznek fel. A diplomamunka készítés I-II. kurzusokkal összesen 30 kredit szerezhető.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat követelményei megfelelnek a képzési és kimeneti követelményekben leírtaknak. Az összefüggő szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. Olyan helyeken lehet letölteni a szakmai gyakorlatot, amelyekkel a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, és a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel. A szakmai gyakorlat 3 hét termelőüzemi növényorvoslás (növényorvos kamarai tag irányítása mellett) és 1 hét növényvédelmi szakigazgatási gyakorlat (megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály, Növény- és Talajvédelmi Osztályain, növényorvos irányítása mellett).

A képzés helyszíne

Az SZTE Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen található, ahol a mezőgazdasági képzés több, mint 120 éves, az agrár-felsőoktatás bő fél évszázados múltra tekint vissza. Az oktatási épületeket, kollégiumot, konditermet, éttermet magába foglaló kampusz a város központjában helyezkedik el. A szomszédos települések, elsősorban az SZTE központja, Szeged felé a közlekedési lehetőségek kiválóak (a tramtrain egyik megállója a Kar épülete közelében található).

Miért érdemes a Mezőgazdasági Kart választani?

• A Mezőgazdasági Kar Magyarország nemzetközi téren legmagasabban jegyzett egyeteméhez a Szegedi Tudományegyetemhez tartozik, ami már önmagában garancia a színvonalas képzésre.
• Gyakorlatorientált képzés: saját tangazdaság, kiépített kapcsolat a régió különböző méretű mezőgazdasági üzemeivel, cégeivel, kutatóintézeteivel, mint gyakorlati helyekkel.
• Versenyképes tudás: végzett hallgatóink a családi gazdaságok mellett jelentős hazai tulajdonú és nemzetközi cégeknél, vállalkozásoknál, kutatóintézeteknél, felsőoktatási intézményeknél is megállják helyüket, jelenleg is többen vezető pozíciót töltenek be.
• Kutatómunka lehetősége számos szakterületen: bekapcsolódás a tangazdaságban, partner gazdaságokban, kutatóintézetekben folyó kísérletekbe.
• A továbbtanulás eredményes megalapozása: tanulmányok folytatásának lehetősége a Mezőgazdasági Kar szakirányú továbbképzésein, a Szegedi Tudományegyetem és a társintézmények PhD képzésein.

NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZAKLEÍRÁSA

1. A mesterképzési szak megnevezése: növényorvosi (Plant Protection)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles növényorvos

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Plant Protection Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, az erdőmérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, valamint környezetgazdálkodási agrármérnöki, természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, műszaki képzési területről a vegyészmérnöki alapképzési szak.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja növényorvosok képzése, akik megfelelő ökonómiai szemléletmód birtokában képesek a növénybetegségek megelőzésére, felismerésére és azok kezelésére, ismerik a növények termesztését, a károsítók elleni védelem lehetőségeit, elsajátították a szükséges élelmiszer- és takarmánybiztonsági, továbbá a feldolgozási alapanyagok előállításához és minőségük biztosításához szükséges ismereteket, szabályokat. Ismerik a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, és megjelenésük esetén a gazdasági és környezeti kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényvédelem eszköztárából a hatékony, preventív és egyben legkisebb környezeti és humán-egészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszer megválasztására képesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A növényorvos

a) tudása

Ismeri, integrálja, szintetizálja és tágabb termesztési és gazdálkodási, fejlődési rendszerekben is elhelyezi a növényvédelmi diszciplináris tudásanyagot.

Ismeri és megérti az innovatív növényvédelmi módszereket, eljárásokat és megoldásokat.

A növényorvosi tudásanyag alkalmazásakor azok társadalmi és gazdasági kölcsönhatásai ismeretének birtokában van.

Ismeri a növényvédelmi fejlődési stratégiák és pályák szakmai hátterét.

Tudja és érti az élelmiszerlánc-biztonság alapvető fogalmait, összefüggéseit és folyamatait.

Ismeri a felhasználható növényvédő szerek hatásmechanizmusát, munka- és élelmiszer-higiénés, valamint munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit.

Ismeri a zárlati (karantén) és egyéb nem-honos károsítók jelentette növény-egészségügyi kockázatokat, valamint a behurcolásuk és terjedésük megakadályozására szolgáló növény-egészségügyi ellenőrzési rendszer felépítését és működtetésének nemzetközi, európai uniós és hazai szervezeti kereteit és jogi szabályozását.

Ismeri továbbá a növények termesztésének kockázati tényezőit, köztük a károsító szervezeteket, és megjelenésük esetén a gazdasági kár megelőzése, elhárítása érdekében a növényvédelem eszköztárából a hatékony, preventív és egyben legkisebb környezeti és humán-egészségügyi kockázatot jelentő integrált védekezési módszer megválasztására képes.

b) képességei

Képes az agrártudomány területén a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növény-egészségügyi, növényvédelmi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására.

Képes tudásának folyamatos megújítására, innovatív eljárások befogadására és alkalmazására, a kapcsolódó közösségi és a nemzeti stratégiai célok (fenntartható peszticidhasználat irányelv, nemzeti cselekvési terv) megvalósítására.

Képes a növényeket veszélyeztető kártevők, kórokozók, gyomnövények, valamint természetes ellenségeik azonosítására, az integrált növényvédelem megtervezésére és megvalósítására.

Képes a gyakorlati növényvédelmi, szakigazgatási és egyéb növény-egészségügyi irányítói feladatok ellátására.

Képes a növény-egészségügyi, élelmiszer- és környezetbiztonsági feladatok ellátására, hatások elemzésére.

Képes a járványok, gradációk és invázió előrejelzésének alkalmazására, a megelőző intézkedések megtételére.

Képes az innovatív növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére.

Képes a környezet növényvédő szer terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására.

Képes az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra.

Képes a pályázati tevékenység menedzselésére és nemzetközi együttműködésre.

c) attitűdje

Érzékenység és fogékonyság jellemzi a természeti és gazdasági környezet változásaira.

A mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációval rendelkezik.

Szakmai ön- és továbbképzés, valamint az élethosszig tartó tanulás iránti igény jellemzi.

Fogékony és alkalmas az együttműködésre.

d) autonómiája és felelőssége

Önálló problémafelismerő és -megoldó képesség, kreativitás jellemzi.

Önálló döntéshozási és megvalósítási képességgel rendelkezik.

Személyi, döntési autonómia és az egyéni felelősség ismerete mellett részvételi készség jellemzi a csapatmunkában.

Önálló szakmai felelősségtudattal rendelkezik.

Munkája során folyamatosan felelősséget érez az emberek, a növények egészségének és a természeti környezetnek a védelme iránt.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

alapozó kötelező törzsanyag ismeretkörei 14-18 kredit

természettudományos alapismeretek (kémiai, biokémiai, molekuláris biológiai, környezetvédelmi és toxikológiai, ökológiai ismeretek);

közgazdasági és társadalomtudományi alapismeretek (gazdálkodási és kereskedelmi, vidékfejlesztési és vállalkozási menedzsment ismeretek);

növényorvosi szakmai ismeretek 36-44 kredit

természettudományi és műszaki ismeretek (növénykórtani, növényvédelmi állattani, gyombiológia és -ökológia, alkalmazott növény-biotechnológiai és rezisztencia-biológiai, növényvédelmi kémiai, szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek, műszaki, alkalmazástechnikai, informatikai, ökológiai gazdálkodási ismeretek);

növényvédelmi, növényegészségügyi ismeretek (diagnosztikai, növényvédelmi előrejelzési, járványtani, integrált növényvédelmi, szántóföldi, kertészeti és erdészeti növényvédelmi ismeretek, élelmiszerlánc-biztonsági, növényvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek);

választható szakmai ismeretkörök [növényegészségügy (karantén), növénykórtani, növényvédelmi állattani, herbológiai, üzemi növényvédelemi ismeretek] 22-34 kredit.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú képzés.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A széles körű, készségszintű tudásanyag elsajátításához legalább 600 tanóra növényvédelmi ismeret oktatása szükséges kizárólag nappali képzés formájában. A képzés külön jogszabály szerinti növényvédelmi szakirányú záróvizsgával fejeződik be, amelynek sikeres teljesítése előfeltétele a felsőfokú növényvédelmi képzettség megszerzésének.

9.5. A 4.2 pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

- A hallgatónak a korábbi tanulmányaiból növénytermesztés, kertészeti termesztés, növényvédelem, műszaki ismeretek, gazdasági ismeretek témakörökből elismerhető legyen legalább 60 kredit. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhat legfeljebb további 24 kreditet, - az előzőekben felsorolt ismeretkörökben - amelyeket a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan megszerezhet.

- A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni.

A jelentkezésről további információkat ITT olvashat.