A környezetgazdálkodási agrármérnök magas szintű természettudományi- és környezettudományi ismeretekre alapozva alkalmas lesz a szakterületének megfelelő termelési folyamatok, minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási és tervezési feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság, a gazdasági termelési folyamatok és a környezet széles értelmű fenntartható kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Felkészül tanulmányai doktori képzésben történő folytatására.

 

A hallgatók a végzésük után képesek lesznek

• vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére,
• agrár- és környezetvédelmi szakigazgatási alapfeladatok ellátására, irányítására,
• térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban az agro-ökológiai potenciál felmérésére és fenntartható kezelésére,
• a természetes környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére,
• agrár- és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésére,
• települési környezetgazdálkodási, hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására,
• az agrár-környezetgazdálkodási programok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, szaktanácsadásra, ellenőrzésre,
• a körforgásos gazdálkodás elemeinek gyakorlati megvalósítására (pl.: szerves hulladékgazdálkodás, biomassza hasznosítás, mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek hasznosítása, stb.).

 

Miért javasoljuk a környezetgazdálkodási agrármérnöki szakot?

• mert gyakorlatorientált a képzés
• mert a képzés során megismerhető a mezőgazdasági termelés, a környezetvédelem és természetvédelem összefüggései, kölcsönhatásai, valamint az egészséges termékek előállításának alapjai
• mert modern, fenntartható ismeretekkel látjuk el a hallgatóinkat
• mert elkötelezett és jól felkészült oktatók komoly és kézzelfogható ismereteket adnak át a hallgatóknak
• mert elhelyezkedési lehetőséget nyújt a környezetvédelmi szakigazgatásban és szaktanácsadásban, az agrárszektorban, a környezetgazdálkodás helyi, országos és nemzetközi szerveinél, a környezet- és természetvédelem központi és területi intézményeiben, a területgazdálkodás helyi szervezeteiben
• mert ez a végzettség tájékozottságot ad az agrárgazdálkodás hazai és nemzetközi funkcióiban és összefüggéseiben
• mert ezzel a végzettséggel számos doktori iskolában lehet PhD képzésre jelentkezni.
  

 

Mi a feladata a környezetgazdálkodási agrármérnöknek?

A mesterképzési szakon végzett környezetgazdálkodási agrármérnök feladata az önálló, környezetszemléletű gazdálkodás, a korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazása, fejlesztése, az agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátása. A megfelelő gyakorlat elsajátítását követően képes a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre. Feladatai közé sorolható a természetes biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezése, fejlesztése, kivitelezése és ellenőrzése. Képes a vállalatok környezetirányítási rendszerének, a települési környezetgazdálkodási és hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására, az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre.

 

Milyen fontosabb területeken nyújt szakmai ismereteket ez a képzés?

• Multidiszciplináris természettudományos ismeretek: Környezettudomány fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai ismeretkörei; Gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek és innovációs ismeretek); Tudományos kutatás-módszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan)
• Környezetgazdálkodási szakmai ismeretek: Gazdálkodás (erőforrás-gazdálkodás, fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek és technológiák); Védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, víz- és talajkármentesítés, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); Fejlesztés-tervezés (területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, hulladékkezelés, hulladékhasznosítás, vízkészlet- és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika, környezetmodellezés és monitoring); Társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, környezeti jog, élelmiszerlánc-biztonság, K+F és pályázati ismeretek)
• Egyéb kiegészítő ismeretek: Agrár-környezetgazdálkodás, Környezet- és tájvédelem, Környezettervezés és állapotértékelés ismeretek, Összefüggő szakmai gyakorlat során elsajátított ismeretek, Diplomamunka készítés

 

Milyen tanrend szerint folyik a képzés?

Karunkon nappali és levelező tagozaton, államilag támogatott és önköltséges formában folyik a mesterszak képzése.

 

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

Az abszolutórium megszerzéséhez a képzés során minimum 120 kreditet kell megszerezni.

A képzés során a hallgatók minimum 6 kredit értékben szabadon választott tárgyakat vesznek fel. A diplomamunka készítés I-II. kurzusokkal összesen 30 kredit szerezhető. További 5 kredit szerezhető a szakmai gyakorlat teljesítésével.

 

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat követelményei megfelelnek a képzési és kimeneti követelményekben leírtaknak. Az összefüggő szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: környezetgazdálkodási tevékenységet folytató állami vagy civil szervezetek, szakigazgatási szervek és szakhatóságok, amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, és a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.

 

A képzés helyszíne

Az SZTE Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen található, ahol a mezőgazdasági képzés több, mint 120 éves, az agrár-felsőoktatás bő fél évszázados múltra tekint vissza. Az oktatási épületeket, kollégiumot, konditermet, éttermet magába foglaló kampusz a város központjában helyezkedik el. A szomszédos települések, elsősorban az SZTE központja, Szeged felé a közlekedési lehetőségek kiválóak (a tramtrain egyik megállója a Kar épülete közelében található).

 

Miért érdemes a Mezőgazdasági Kart választani?

• Gyakorlatorientált képzés: saját tangazdaság, kiépített kapcsolat a régió különböző méretű mezőgazdasági üzemeivel, cégeivel, kutatóintézeteivel, mint gyakorlati helyekkel.
• Versenyképes tudás: végzett hallgatóink a családi gazdaságok mellett jelentős hazai tulajdonú és nemzetközi cégeknél, vállalkozásoknál, kutatóintézeteknél, felsőoktatási intézményeknél is megállják helyüket, jelenleg is többen vezető pozíciót töltenek be.
• Kutatómunka lehetősége számos szakterületen: bekapcsolódás a tangazdaságban, partner gazdaságokban, kutatóintézetekben folyó kísérletekbe.
• A továbbtanulás eredményes megalapozása: tanulmányok folytatásának lehetősége a Kar szakirányú továbbképzésein és társintézmények PhD képzésein.

 

 

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZAKLEÍRÁSA

 

1. A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

- végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

- szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, az élelmiszermérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a vadgazda mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, gépészmérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a természettudomány képzési területről a biológia, a kémia, a környezettan alapképzési szak.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- a szak orientációja: elméletorientált (60-70 százalék)

- a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

- az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

- a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási és tervezési feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság, a gazdasági termelési folyamatok és a környezet széles értelmű fenntartható kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A környezetgazdálkodási agrármérnök

a) tudása

- Ismeri és érti az agrárgazdaság és a vele kapcsolatos ipari termelés, a környezetvédelem szereplőinek sajátosságait, szerepüket a nemzetgazdaságban és a társadalomban.

- Birtokában van a szakterületéhez kapcsolódó mezőgazdasági, élelmiszerlánc-biztonsági, természettudományi, környezetvédelmi, természetvédelmi, műszaki, gazdasági tanulmányi területek általános és specifikus ismeretanyagának.

- Érti a szakterületnek a rokon szakterületekhez való kapcsolódásának okait, megérti és rendszerbe foglalja az összefüggéseket.

- Részletekbe menően ismeri a környezetgazdálkodási terület ismeret és tevékenység-rendszerének aktuális követelményeit, élenjáró elméleteit, az ok-okozati összefüggéseket, alkalmazásuk korlátait, az ezeket felépítő terminológiát.

- Részletesen ismeri a szakterület tevékenységrendszere tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

- Ismeri és érti az adott szakterület működésének különböző jogszabályi környezetét, és a fennálló összefüggéseket.

- Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

- Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.

- Ismeri, érti és alkalmazza szakterülete szakmai szókincsét, kifejezési és fogalmazási sajátosságait magyar és idegen nyelven.

- Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti ismeretekkel rendelkezik.

- Részletesen ismeri a mezőgazdasági termelés, a környezetvédelem és természetvédelem természettudományos alapjait, a mezőgazdasági termelés, a környezet és természet viszonyát, valamint az egészséges, magas biológiai értékű termékek előállításának alapjait.

- Ismeri a fenntartható gazdálkodást, birtokában van a legkorszerűbb termesztéstechnológiai ismereteknek, ismeri a mezőgazdaság műszaki-technológiai fejlesztés alapelveit.

- Ismeri, érti és alkalmazza a természetes környezet megóvásának alapelveit, a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat.

- Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban.

- Van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, azok fennálló kölcsönhatásaira.

- Ismeri a szakterületének sajátos kutatási módszereit, technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

b) képességei

- Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai, nemzetközi gazdaságpolitikai és társadalmi eseményekben és jelenségekben.

- Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.

- Képes a szakmai problémák sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére.

- Képes speciális szakmai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

- Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.

- Képes az elemzés eredményének szintetikus értékelő megfogalmazására és jelentés készítésére.

- Képes a szakterület tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére.

- Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és ellenőrzésére illetve ennek megszervezésére.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a környezetvédelmi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági, élelmezés-egészségügyi, munkavédelmi előírásokat, valamint betartja és betartatja azokat.

- Képes bekapcsolódni kutatási, fejlesztési projektekbe.

- Képes az adott munkahely különböző szakmai elvárásainak megfelelően felhasználni szakmai tudását.

- Képes team munkában történő aktív részvételre, a team irányítására.

- Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.

- Képes a szakmai tevékenységének gyakorlását jogszabályi keretek között megvalósítani.

- Képes az irányított szervezet munkájának (tevékenységének), gyakorlati problémáinak tudományos igényű és tudományos módszerekkel történő elemzésére.

- A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására.

- Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására a szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció megvalósításához.

- Magas szinten képes szakterülete szókincsével magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

- A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.

- Magas szinten képes a szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait megtalálni, használni, ezeket feldolgozni és munkája során alkalmazni.

- Képes agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására.

- Képes megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási javaslatok kidolgozására és kivitelezésre.

- Képes agro-ökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban.

- Képes természetes, biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére.

- Képes vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére.

- Képes települési környezetgazdálkodási, mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására.

- Képes az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre.

- Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét javító-támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

- Birtokában van a tevékenységi területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

c) attitűdje

- Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a környezetgazdálkodás sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

- Ez alapozza meg fejlődő hivatástudatát.

- Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására a környezetgazdálkodás területén.

- Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő módszerek és eszközök alkalmazására.

- Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.

- Szakmai érdeklődése elmélyült és megszilárdult.

- Elkötelezett a környezetvédelem, természetvédelem és a fenntartható agrárgazdaság mellett.

- Nyitott, kezdeményező, empatikus.

- Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.

- Jogszabálykövető magatartást mutat és ezt elvárja beosztottjaitól is.

- Felismeri és elfogadja - a szakterület sajátosságai miatt - döntésének korlátait és kockázatát.

- Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket.

- A környezetgazdálkodás összefoglaló és részletezett problémaköreit megérti és hitelesen közvetíti.

- Önmagával szemben is kritikus és igényes.

- Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.

- Aktív résztvevő kutatási, fejlesztési projektekben a környezetgazdálkodás területén.

- Folyamatos önképzésre törekszik.

d) autonómiája és felelőssége

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában a környezetgazdálkodás területén.

- Jelentős mértékű önállósággal rendelkezik meghatározott tevékenység megvalósítási módját illetően.

- Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

- Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására.

- Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit.

- Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.

- Vállalja döntéseinek következményeit.

- Képes önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1. A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

- multidiszciplináris természettudományos ismeretek (a környezettudomány fizikai, kémiai, biokémiai, biológiai ismeretkörei); gazdasági és humán tudományi ismeretek (szakigazgatási ismeretek, szociológia, vezetési ismeretek és innovációs ismeretek); tudományos kutatás-módszertani, elemzési és közlési ismeretek (környezet és agrártudományi kutatásmódszertan, tudományos közléstan) 12-32 kredit;

- a környezetgazdálkodási szakmai ismeretek [gazdálkodás (erőforrás-gazdálkodás, fenntartható és precíziós mezőgazdasági rendszerek és technológiák); védelem (környezeti elemek és folyamatok felmérése, értékelése és védelme, víz- és talajkármentesítés, környezeti méréstechnika, ökotoxikológia, környezettechnológia, természetvédelem); fejlesztés-tervezés (területi tervezés, műszaki ismeretek, földhasználat, hulladékkezelés, hulladékhasznosítás, vízkészlet- és tájgazdálkodás, környezetminőség, környezeti és térinformatika, környezetmodellezés és monitoring); társadalmi-gazdasági ismeretek (környezetfilozófia, agrár- és környezetpolitika, környezet-gazdaságtan, környezeti jog, élelmiszerlánc-biztonság, K+F és pályázati ismeretek)] 22-42 kredit.

9.1.2. A választható szakspecifikus témakörök (az agrár-környezetgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem, a környezettervezés és állapotértékelés ismeretkörei) 20-40 kredit.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudományi ismeretek, a mezőgazdasági ismeretek, a gazdasági-gazdálkodási ismeretek és műszaki ismeretek területeiről az alábbiak szerint:

- természettudományos és -mérnöki ismeretek legalább 15 kredit;

- mezőgazdasági, agrár-gazdasági és humán ismeretek legalább 15 kredit;

- szakmai ismeretek (agrár-környezetgazdálkodási, környezet és természetvédelmi, környezetfejlesztési ismeretek) legalább 30 kredit.

- A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján a felsorolt ismeretkörökből legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

A jelentkezésről további információkat ITT olvashat.