briefing-eprs-568340-eu-rural-development-policy

Vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés (MSc)

A vidékfejlesztő agrármérnök magas szintű gazdasági-, általános agrár-, területfejlesztési-, vidékfejlesztési ismeretekre alapozva alkalmas lesz a vidéki területeken élő emberek életfeltételeinek, megélhetésének javítására, a rendelkezésre álló források integrálására, a gazdaság fejlesztésére, a fenntartható fejlődés megteremtésére.

A hallgatók a végzésük után képesek lesznek

  • mezőgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére,
  • a gazdálkodás komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó földhasználat és termelési szerkezet kialakítására,
  • a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,
  • szaktanácsadási feladatok ellátására,
  • pályázati tevékenység menedzselésére,
  • termelési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,
  • vidéki infrastruktúra problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.

Miért javasoljuk a vidékfejlesztési agrármérnöki szakot?

  • mert gyakorlatorientált a képzés
  • mert a képzés során megismerhető a vidékfejlesztésben és az agráriumban végbemenő folyamatok közgazdasági, pénzügyi összefüggéseit, kölcsönhatásai
  • mert modern, fenntartható ismeretekkel látjuk el a hallgatóinkat
  • mert elkötelezett és jól felkészült oktatók komoly és kézzelfogható ismereteket adnak át a hallgatóknak
  • mert komoly elhelyezkedési lehetőség lesz a közszférában, szakigazgatásban, kereskedelemben, pénzügyi szektorban, szakigazgatásban is
  • mert ez a végzettség tájékozottságot ad az agrár- és vidékfejlesztési politika hazai és nemzetközi funkcióiban és összefüggéseiben
  • mert ezzel a végzettséggel számos doktori iskolában lehet PhD képzésre jelentkezni

 

Mi a feladata a vidékfejlesztési agrármérnöknek?

 

A vidékfejlesztési mérnök mezőgazdasági vállalatoknál vagy a közigazgatásban dolgozik. Vidékfejlesztési programokat tervez, részt vesz a gazdálkodási, feldolgozási, és kereskedelmi folyamatok integrálásában. A mezőgazdasági termelés területén olyan tervezési, szervezési, irányítási, fejlesztési, és kutatási feladatokat végez, melyek segítenek a vidéki gazdaságok működésének fejlesztésében, az életszínvonal javításában, az erőforrások kihasználásában. Ismeri és alkalmazza az Európai Unió vidékfejlesztésre vonatkozó szabályait, támogatási formáit, használja a pályázati lehetőségeket. A mezőgazdaság számos területén – pl. növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeralapanyag-előállítás – regionális és térségi ismeretei birtokában a problémákat felismerve fejlesztési javaslatokat készít, megtervezi és irányítja a gazdálkodást. A napi operatív feladatok ellátásán kívül végezhet tudományos, kutató, szakértői munkát is, mely az adott terület fejlesztését szolgálja.

Továbbá önkormányzatok, területfejlesztési tanácsok, területfejlesztés szakigazgatási szervei, vidékfejlesztésben érintett alapítványok, helyi szerveződésű társadalmi szervezetek, érdekképviseletek, tervező intézmények, kistérségi társulások munkahelyeken regionális gazdálkodással és/vagy vidékfejlesztéssel összefüggő feladatokat lát el.

 

Milyen fontosabb területeken nyújt szakmai ismereteket ez a képzés?

 

  •  Gazdaságtudományi ismeretek: Kutatásmódszertan, Vezetői számvitel, Vidékszociológia, Emberi erőforrás gazdaságtan, Mezőgazdasági piacok gazdaságtana, Vidékgazdaságtan, Alkalmazott projektmenedzsment
  • Vidékfejlesztési ismeretek: Agrárpolitika, Vidék- és környezetpolitika, Településfejlesztés, Integrált területfejlesztés, Agrárinformációs rendszerek, Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, Település és térségmarketing, Térségi tervezés és programozás
  • Egyéb kiegészítő ismeretek: Alternatív gazdálkodás, Összefüggő szakmai gyakorlat során elsajátított ismeretek, Diplomamunka készítés

 

Milyen tanrend szerint folyik a képzés?

Karunkon nappali és levelező tagozaton, államilag támogatott és önköltséges képzésben folyik a mesterszak képzése.

 

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül

Az abszolutórium megszerzéséhez a képzés során minimum 120 kreditet kell megszerezni.

A képzés során a hallgatók minimum 6 kredit értékben szabadon választott tárgyakat vesznek fel. A diplomamunka készítés I-II. kurzusokkal összesen 30 kredit szerezhető. További 7 kredit szerezhetők az Összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésével.

Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat követelményei megfelelnek a képzési és kimeneti követelményekben leírtaknak. Az összefüggő szakmai gyakorlati helyet a felsőoktatási intézmény jelöli ki a hallgatóval egyeztetve. A gyakorlati helyszínek lehetnek: mezőgazdasági vállalkozások vagy állami intézmények (hivatalok, intézetek, agrárgazdasági kamara stb.), amelyekkel a szakmai gyakorlatra a felsőoktatási intézmény megállapodást kötött, és a szakmai gyakorló hely rendelkezik a szakmai gyakorlat szakszerű irányításához szükséges felkészültségű gyakorlatvezetővel.


A képzés helyszíne

Az SZTE Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen található, ahol a mezőgazdasági képzés több, mint 120 éves, az agrár-felsőoktatás bő fél évszázados múltra tekint vissza. Az oktatási épületeket, kollégiumot, konditermet, éttermet magába foglaló kampusz a város központjában helyezkedik el. A szomszédos települések, elsősorban az SZTE központja, Szeged felé a közlekedési lehetőségek kiválóak (a tramtrain egyik megállója a Kar épülete közelében található).


Miért érdemes a Mezőgazdasági Kart választani?

  • Gyakorlatorientált képzés: saját tanüzem, kiépített kapcsolat a régió különböző méretű mezőgazdasági üzemeivel, cégeivel, kutatóintézeteivel, mint gyakorlati helyekkel.
  • Versenyképes tudás: végzett hallgatóink a családi gazdaságok mellett jelentős hazai tulajdonú és nemzetközi cégeknél, vállalkozásoknál, kutatóintézeteknél, felsőoktatási intézményeknél is megállják helyüket, jelenleg is többen vezető pozíciót töltenek be.
  • Kutatómunka lehetősége számos szakterületen: bekapcsolódás a tanüzemben, partner gazdaságokban, kutatóintézetekben folyó kísérletekbe.
  • A továbbtanulás eredményes megalapozása: tanulmányok folytatásának lehetősége a Kar szakirányú továbbképzésein és társintézmények PhD képzésein.


 

VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

SZAKLEÍRÁSA


1. A mesterképzési szak megnevezése: vidékfejlesztési agrármérnöki (Rural Development Engineering)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles vidékfejlesztő agrármérnök

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Rural Development Engineer

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vidékfejlesztési agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési terület további alapképzési szakjai, a gazdaságtudományok, a természettudomány és a társadalomtudomány képzési terület alapképzési szakjai.

4.3. A 9.4. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési és mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit

az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 7 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7. A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621/0811

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja vidékfejlesztő agrármérnökök képzése, akik megszerzett ismereteik birtokában az erőforrások optimális felhasználását biztosító termelő, elosztó és szabályozási, valamint a termeléssel, a szolgáltatásokkal összefüggő szervezési és irányítási folyamatokat felügyelik. Részletesen ismerik az európai és a magyarországi vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékmegtartó és fejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait. Alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

 

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A vidékfejlesztő agrármérnök

a) tudása

Ismeri a vidékfejlesztéssel rokon természet- és gazdaságtudományi területek fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.

Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat (az agrárgazdálkodás biológiai, műszaki, logisztikai, kereskedelmi, élelmiszerlánc-biztonsági, jogszabályi feltételrendszerét, társadalmi beágyazottságát), a köztük lévő összefüggéseket.

Részletesen ismeri a vidék- és területfejlesztés működésének sajátosságait (a mezőgazdaság vidékmegtartó és fejlesztő szerepét) és a sajátosságok okait.

Ismeri az emberi jólét és az agrárágazat kapcsolatát, az agrárágazat kulturális relációit, kultúrákon átívelő szerepét, vidékszociológiai hagyományait.

Részletesen ismeri a vidékfejlesztési gyakorlatban használt informatikai és programozási eszközöket, módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.

Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – a vidékfejlesztési szakterület tevékenység-rendszerének tervezési, megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat, különösen az agrárinformációs csatornákra.

Ismeri a vidékgazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát, a közösségfejlesztés társadalmi szükségességét, a kapcsolódó környezetpolitikai összefüggéseket.

Rendelkezik a vidékfejlesztési szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretekkel.

Ismeri a vidékfejlesztés jogszabályi környezetét, a vezetési funkciók különböző szintjeit, értékelésének módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.

Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel, vidékfejlesztési programok menedzselési technikáival, településfejlesztési módszerekkel.

Ismeri a vidékfejlesztés és a vele szorosan összefüggő területek (természettudományi, közgazdasági, jogi) gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.

Ismeri a vidékfejlesztés környezet- és természetvédelmi aspektusait.

Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban. Van rálátása az Európai Unió, a szakpolitika és a vállalati szintű K+F+I tevékenységek összefüggéseire, a fennálló üzem- és gazdaságtani kölcsönhatásokra.

Ismeri a vidékfejlesztés sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait, logisztikai irányait.

Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit, amelyeket a termelők, a vidékgazdaságban dolgozókkal való kommunikációban alkalmaz.

Ismeri a korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási irányokat, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

Ismeri az egészséget meghatározó tényezőket, a társadalmi, gazdasági folyamatok egészségre gyakorolt hatásait.

b) képességei

Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrár- és vidékgazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.

Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági, és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.

Képes értő, elemző módon követni a térgazdaság meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát.

Képes a szakmai ismeretek szintetizálására.

Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.

Képes a vidékfejlesztés tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére, a meghatározott vezetői tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos szakmai irányítására és ellenőrzésére.

Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.

Képes team vagy projekt kialakítására, irányítására.

Képes a térgazdaság ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.

Az agrár- és vidékgazdaságra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.

Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

Képes a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

c) attitűdje

Ismeri és vállalja azokat az átfogó és speciális viszonyokat, azt a szakmai identitást, amelyek a térgazdaság sajátos karakterét, személyes és közösségi szerepét alkotják.

Nyitott és fogékony a korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására, a térgazdaság paradigmaváltozásaira.

Elkötelezett a környezetvédelem, a természetvédelem, az emberi egészség és a fenntartható vidékgazdaság iránt.

Fogékony a hatékony megoldást jelentő vidékfejlesztési módszerek és eszközök alkalmazására.

Együttműködési szándékkal közeledik a vidékfejlesztés összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértéséhez és hiteles közvetítéséhez.

Nyitott a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása iránt.

Nyitott mások eltérő véleményére, ha azok szakmai indokokkal kellően alátámasztottak.

Fogékony a hatékony önképzésre, ami segíti a szakmai munkája hátterét.

d) autonómiája és felelőssége

Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális vidékfejlesztési kérdések kidolgozásában, térgazdasági nézetek képviseletében.

Szakmai, vezetői döntéseiért felelősséget vállal.

Végiggondolja és képviseli a vidékgazdaság etikai kérdéseit. Felelősséget érez az agrárgazdálkodás vidéken betöltött szerepének alakulásában.

Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott tervezési munkafolyamatok megvalósítási módjában, időzítését illetően.

Önállóan képes a gazdálkodásirányítási folyamatok tervezésére, irányítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a vidékfejlesztési stratégiai folyamatok kidolgozásához, makrogazdaságbeli megértéséhez és azok nemzetközi beágyazásához, fejlesztéséhez szükséges gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai és vidékfejlesztési ismeretek 60-75 kredit, amelyből

elemzés-módszertani, vezetői számviteli ismeretek 5-10 kredit,

vidékszociológiai, emberi erőforrás gazdaságtani ismeretek 5-10 kredit,

gazdasági jogi ismeretek 4-5 kredit,

agrár-, vidék- és környezetpolitikai ismeretek 5-10 kredit,

településfejlesztési, projektmenedzsment ismeretek 5-7 kredit,

kereskedelmi- és logisztikai ismeretek 4-5 kredit;

integrált területfejlesztési-, vidékfejlesztési-, vidékgazdaságtani ismeretek 5-10 kredit,

agrártermelés üzem- és gazdaságtani ismeretek 5-10 kredit,

térségi tervezési és programozási ismeretek 5-7 kredit,

a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, a vidékfejlesztés az agrárium és a társadalom összefüggéseit, azok gyakorlati elmélyülését és hasznosíthatóságát, stratégiaalkotásba történő beágyazottságát elősegítő választható ismeretkörök 15-25-kredit, amelyből

agrárpolitikai programok elemzési ismeretek 2-5 kredit,

alternatív gazdálkodási (non-food), élelmiszerlánc-biztonság ismeretek 2-5 kredit,

helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési ismeretek 3-5 kredit,

mezőgazdasági piacok gazdaságtani ismeretek 3-5 kredit,

közösségfejlesztési, társadalmi és humánismeretek 2-3 kredit,

vertikális és horizontális koordinációs ismeretek 2-3 kredit,

vidékbiztonsági ismeretek 2-3 kredit.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább hat hét időtartamú gyakorlat.

9.4. A 4.2. és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez a korábbi tanulmányok szerint szükséges minimális kreditek száma legalább 84 kredit a természettudományi ismeretek, a mezőgazdasági ismeretek, a gazdasági, vidékfejlesztési, társadalomtudományi és szakigazgatási ismeretek területeiről az alábbiak szerint:

természettudományi és agrárismeretek legalább 5 kredit, vagy

gazdaság- és társadalomtudományi ismeretek legalább 5 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató a korábbi tanulmányai alapján legalább 84 kredittel rendelkezzen.

A vidékfejlesztő és agrármérnök képzés mindenekelőtt agrár, gazdasági, menedzsment, vidékszociológiai, valamint területfejlesztési ismeretekre építve a fenntartható fejlődés és a vidéki térségek mai problémáinak megértésére, a fejlesztések lehetséges irányainak meghatározásában való közreműködésre, a konkrét fejlesztési programok megfogalmazására, azok megvalósításának menedzselésére és a folyamatok monitoringjának végzésére lesz alkalmas.

A széleskörű menedzsment- és vidékfejlesztési megalapozás kiváló lehetőséget teremt egyrészt a különböző munkakörülményekben történő isme-ret-adaptálásra, másrészt a specializáció révén egy-egy területen történő intenzív elmélyülésre.

Munkahelyként a saját és társas vállalkozások, szövetkezetek, pénzintézetek, biztosítótársaságok, önkormányzatok, a szakigazgatás hivatalai, szaktanácsadó szervezetek határozhatók meg, ahol a fenti tevékenységeket alapvetően közép és felsőszintű vezetői beosztásban képesek ellátni. Ezeket a képességeket az uniós programok – ide értve a Nemzeti Fejlesztési Tervet – megvalósítása során is kiválóan lehet kamatoztatni.

A jelentkezésről további információkat ITT olvashat.