„Ha régen egy mezőgazdasággal foglalkozó embertől megkérdezték, hogy mi a legfontosabb dolog a számára, akkor biztosra veszem, hogy azt mondta volna, hogy a föld. Ma egy agrárgazdálkodással foglalkozó szakember ugyanezt mondaná” – mondta Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja az országos Talajtani Vándorgyűlés megnyitóján. A földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege, a talaj, amely a földi élet alapja, a növényeket, állatokat és ezáltal az embert is ellátja, de megköti többek között a vizet is. A talajban található földünk biológiai sokféleségének negyede, az élelmiszerek több mint 95 százalékát nyerjük a talajból, beleértve a takarmánnyal etetett állatokat eledelét is. A föld talajának 33 százaléka folyamatosan romlik, évente 50 ezer négyzetkilométernyi területet veszítünk el. Ezért is fontos az idei Talajtani Vándorgyűlés, amely a precíziós növénytermesztésben a szenzoros talajvizsgálatokat állítja a középpontba. Kiemelte, a talaj hatalmas víztározó, amely meg is szűri a vizet, fogyaszthatóvá téve azt az ember és az állatok, valamint a növények számára. A talajszennyezéssel az ivóvízkészleteinket is tönkre tesszük - figyelmeztetett a dékán. Fontos, hogy vigyázzunk a talajokra, hogy elegendő és egészséges élelmiszerünk legyen – emlékeztetett Dr. habil. Mikó Edit.

Dr. Tóth Tibor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke megköszönte a szervező bizottság munkáját, majd ismertette a rendezvény technikai részleteit a megjelentekkel.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett a közös agrárpolitikából (KAP), az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszeréből emelt ki beszédében olyan, a talajjal kapcsolatos programindikátorokat, melyek abban az esetben, ha nem teljesülnek, a magyar közigazgatásra pénzügyi következményekkel, forráselvonással járnak. A mintegy 100 indikátorból viszonylag kevés a súlyos kötelmeket jelentő programindikátor, de ami a vízzel és a talajjal kapcsolatos, majdnem mindegyik ilyen – mondta a helyettes államtitkár -, ebből is látszik, hogy az EU számára milyen fontossággal bír ez a két terület. Példaként Dr. Juhász Anikó a talajgazdálkodás, talajjavítás, talajvédelem területét, valamint a fenntartható tápanyaggazdálkodást említette, amelyek mind különféle agrárpolitikai döntések következtében létrejött beavatkozások eredményeként kaphatnak megfelelő százalékos értékeket. Az egységes támogatási kérelmek benyújtásakor eddig a gazdálkodónak a zöldítési támogatás elnyeréséhez kultúrállapotban kellett tartaniuk a területüket. Ehhez egy vízzel, bokorral vagy árokrésszel borított földterület nem feltétlenül tartozhatott hozzá. Az új rendeletben ez a tiltás megszűnt, 2023-tól ezekre a területekre is igényelhető támogatás. Így elkerülhető, hogy hozzávetőleg 100 ezer hektáron azt is beszántsák a gazdálkodók, amit nem kellene. Fontos kitétel, hogy jogszerű felhasználónak kell lennie a gazdálkodónak, és az adott területnek a mezőgazdasági művelésben használt területe mellett kell lennie. A vízzel, bokorral vagy árokrésszel borított földterületek a központi rendszerben az érintettek számára plusz felajánlott területekként jelennek majd meg. Ez az intézkedés mind vízvédelmi, mind biodiverzitás, mind talajvédelmi szempontból jó eredményt hozhat – fogalmazott Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Dr. Sisák István, az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa, a Talajtani Vándorgyűlés szervező bizottságának elnöke előadásában a Karon a 2019 szeptembere óta folyó Precíziós agrárgazdálkodási szakmérnök/szakember képzés diplomadolgozatait vizsgálta meg. Elemzése tanulsága szerint az 51 diplomadolgozatból 14 foglakozik valamilyen formában a talajjal, amelyből csak 9, a témában releváns munkát talált.

A talajok tulajdonságai területenként eltérőek és alapvetően határozzák meg a termelést, mégsem kap még a leendő szakemberek között sem elég figyelmet ez a téma, amelyen változtatni kell. A mezőgazdaságban a műtrágyával, növényvédő szerekkel nyomják el a biodiverzitást a gazdálkodók, hogy a monokultúrában termesztett növények a lehető legjobb termésátlagot produkálják, ez jövedelmet jelent, viszont hosszú távon negatív környezeti hatásokat okoz. A precíziós mezőgazdaság abban segíthet, hogy olyan adattömeghez jussunk, amelyek segítségével egy jóval környezetbarátabb termelési gyakorlatot dolgozhatunk ki.