Bezár

Hírek

borito_2H

Nemzetközi figyelem Szegeden: a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jövője a mezőgazdaságban

Nemzetközi figyelem Szegeden: a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jövője a mezőgazdaságban

2025. április 03.
5 perc
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara és a SZTE TTC Zrt. által szervezett „Technológia – Adat – Intelligencia 2025” című konferenciát „Mesterséges intelligencia alkalmazása az agrifood szektorban” alcímmel rendezték meg, és nem csupán hazai, hanem nemzetközi jelentőséggel is bírt. A digitalizáció és az ipar 4.0 mezőgazdasági alkalmazásait középpontba állító szakmai találkozó különlegességét az adta, hogy az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) magas rangú szakértője, Molnár Gábor PhD is elfogadta a meghívást, és kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg tapasztalatait. A résztvevők közös meggyőződése volt: a digitalizáció nem a jövő – már a jelen. Most van itt az idő, hogy az adatokból tudás, a tudásból pedig fenntartható, versenyképes gyakorlat váljon.

A konferenciát Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, Prof. Dr. Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai főigazgatója és az IKIKK szakmai vezetője, valamint Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes nyitották meg. Bevezetőjükben hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság jövője már nem csupán a földeken, hanem a digitális rendszerekben, az adatvezérelt döntéshozatalban és a nemzetközi tudásmegosztásban dől el.

HD_VF_1032

HD_VF_1034

HD_VF_1056

A program során a résztvevők átfogó képet kaptak arról, hogy a mesterséges intelligencia miként változtatja meg a gazdaságok működését, hogyan javítható a termelés hatékonysága, és milyen új típusú együttműködések formálódnak a tudomány, az ipar és a döntéshozók között.

UNIDO – Magyar kapcsolatok, globális távlatok

A nap egyik legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a Molnár Gábor PhD, az UNIDO iparfejlesztési szakértője részvételével zajló kerekasztal-beszélgetés volt. Az ő személye különösen fontos szerepet tölt be, hiszen az ENSZ szakosított szerveként működő UNIDO ritkán képviselteti magát hazai agrárszakmai fórumokon, és még ritkábban olyan közvetlen formában, ahogyan most Szegeden.

SZTE_TTC3

Molnár Gábor megszólalásában nemcsak az UNIDO által támogatott fenntartható ipari és agrárinnovációs megoldásokat emelte ki, hanem konkrét lehetőségeket is felvázolt a magyar agrárium szereplői számára. Hangsúlyozta, hogy Magyarország – különösen az egyetemi tudásbázisra és kutatási-fejlesztési kapacitásra építve – komoly eséllyel kapcsolódhat be nemzetközi projektekbe, akár technológiai, akár finanszírozási szempontból.

MG_VF_1019

„A mesterséges intelligencia nem cél, hanem eszköz – de csak akkor, ha a gazdák, kutatók és fejlesztők közös nyelvet találnak. Az UNIDO célja az ilyen típusú tudáshidak építése, különösen olyan országokban, amelyek elkötelezettek a fenntartható és versenyképes agráripar iránt” – fogalmazott a szakértő. Molnár hozzátette: az adatvagyon megfelelő kezelése, a gépi tanulás integrációja és az agrár-adatplatformok összehangolása kritikus kérdések a következő évtizedben, különösen egy exportorientált gazdaság számára, mint Magyarország.

A beszélgetés valódi fórumként működött, ahol nemcsak elméleti kérdések, hanem konkrét együttműködési lehetőségek is szóba kerültek – több hazai innovációs szereplő már a rendezvény során egyeztetéseket kezdett nemzetközi partnerek bevonásáról.

A hazai innovációs ökoszisztéma erősödik

A rendezvény házigazdája és moderátora Ujhegyi András, a SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója volt, aki korábbi iparági és technológiai tapasztalataival biztosította a szakmai diskurzus gördülékenységét. Az SZTE TTC a rendezvény egyik társszervezője, kulcsszereplőként járul hozzá a régió innovációs ökoszisztémájának fejlődéséhez. A TTC elsődleges célja az egyetemi kutatási eredmények, technológiai fejlesztések és szellemi tulajdon gyakorlati hasznosítása, különösen az ipari partnerekkel való együttműködések révén.

HD_VF_1049

A szervezet aktívan támogatja az egyetemi spin-off vállalkozások létrejöttét, hidat képezve a tudományos világ és a piaci szereplők között. Emellett olyan szolgáltatásokat is nyújt, mint a szellemi tulajdon kezelése, licencelése, valamint az iparági partnerekkel való kapcsolatépítés – ezzel közvetlen hatást gyakorolva a régió gazdasági fejlődésére. A TTC működése ékes példája annak, hogyan lehet az egyetemi tudást konkrét, gazdaságilag is értékelhető eredményekre váltani.

Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója előadásában bemutatta, hogyan lehet az egyetemi és vállalati kapcsolatok erősítésével fejleszteni a hazai agrár- és ipari innovációs ökoszisztémát. Kiemelte a Neumann János Programot, amely kiemelten támogatja az akadémiai és a piaci szféra együttműködését, elősegítve a kutatási eredmények piaci hasznosítását. Ezt szolgálja a Technology Transfer Company (TTC) projekt is, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszíroz, és a NIÜ támogat szakmailag. Emellett hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökség célja az agrárinnovációk támogatása is, hozzájárulva az agrárium modernizációjához és fenntarthatóságához.

HD_VF_1206

HD_VF_1202

A banki szemléletváltás: hatékonyság a túlélés záloga

A hazai agrár- és élelmiszeripari finanszírozás kulcsszereplője, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója nyitóelőadásában hangsúlyozta: a mezőgazdaságban már nem csupán a termelés volumene, hanem az adatokkal megalapozott, tudatos döntéshozatal válik a versenyképesség kulcsává. Rávilágított arra, hogy a szektor előtt álló kihívások – a klímaváltozástól a geopolitikai bizonytalanságokon át a demográfiai nyomásig – csak akkor kezelhetők, ha a gazdaságok képesek feltárni és mozgósítani belső hatékonysági tartalékaikat.

HD_VF_1074

Előadásában a banki oldalról is érzékeltette a változást: a pénzintézetek számára is elengedhetetlenné vált, hogy adatvezérelt, szektor-specifikus finanszírozási eszközöket kínáljanak, és támogassák azokat a vállalkozásokat, amelyek nyitottak az innováció iránt.

A gyakorlati példákról Dr. Szabó Emese (KITE Zrt.), Asztalos Gábor (Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.), valamint Tolnai Márton (CropOM-Hungary Kft.) számoltak be, különös tekintettel a szenzoralapú rendszerek és távérzékelési megoldások agrárintegrációjára.

HD_VF_1234

HD_VF_1175

HD_VF_1287

Közös tudás, közös jövő

A konferenciát a Data-EDIH konzorcium és a Cibus Hungaricus Alapítvány szakmai támogatása is erősítette. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára a technológia, adat és intelligencia összekapcsolódását helyezte előadásának fókuszába.

A kerekasztal-beszélgetések során világossá vált, hogy az agrárdigitalizáció nem csupán technológiai kérdés, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is kulcsfontosságú. Mesterséges intelligencia és az Ipar 4.0 vívmányainak hasznosítása csak akkor lesz sikeres, ha az innovációs ökoszisztéma minden szereplője – az egyetemektől a startupokon át a nemzetközi szervezetekig – közösen formálja a stratégiát.

A szervezők szerint a konferencia valódi mérföldkő a hazai agrárinnováció történetében. A nemzetközi figyelem, különösen az UNIDO részvétele, nemcsak megerősítette a hazai törekvések fontosságát, hanem új távlatokat is nyitott a magyar mezőgazdaság számára.

HD_VF_1299

HD_VF_1310

HD_VF_1334

HD_VF_1348

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

  • feb
    10
    Szorgalmi időszak
    00:01
    00:01
  • ápr
    11
    Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15., Kari Tanácsterem)
    10:00 - 12:00
    Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 15., Kari Tanácsterem)
    10:00 - 12:00
  • ápr
    14
    Tavaszi szünet
    00:01
    00:01
  • ápr
    28
    Kreditátvitel (MODULO-n keresztül)
    00:01
    00:01

Kapcsolódó hírek