Négy kontinenst képviselve érkeztek előadók az idei XXII. Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferenciára

Az agrárinnovációtól kezdve az élelmiszer-biztonságon át, a környezetvédelem, a természetvédelem, valamint a vadgazdálkodás is szerepelt a témakörök között a XXII. Wellmann Nemzetközi Tudományos Konferencián.

A megnyitón Dr. Mátyás Dénes, az SZTE Stratégiai Menedzsment Igazgatóságának fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese, valamint Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja, illetve Prof. Dr. Czóbel Szilárd egyetemi tanár, a XXII. Wellmann Tudományos Konferencia titkára köszöntötte a megjelenteket.

A délelőtti szekcióban 3 plenáris előadást hallgathattak az érdeklődők, a délutáni, párhuzamos szekcióba 44 előadással regisztráltak az előadók, a poszter szekcióban pedig 54 poszterrel vettek részt a kutatók. A húsz országból érkezett résztvevők négy kontinenst képviseltek Afrikából, Ázsiából, Amerikából és Európából. A konferencia idén a „A fenntartható mezőgazdaság és környezet a változó világban” címmel fogta össze a legaktuálisabb kutatásokat a világ számos területéről.

„A vízmegtartás kulcsfontosságú kérdés napjainkban, ugyanilyen fontos a talajok magasabb sótartalmának kezelése. Az egyik előadónk Algériából például arról fog beszélni, hogy hogyan lehet gazdálkodni egy olyan területen, ahol a nem megfelelő agrotechnológia, vagy a klimatikus változások miatt magas lett a sótartalom a talajban. Ha a globális felmelegedés hazánkban is felmelegedéssel járó éghajlatváltozást hoz, akkor ezek az információk rendkívül hasznosak lehetnek. A jövőt illetően egyéként különböző klímamodellek vannak. Van egy olyan tudományosan megalapozott elképzelés is, hogy lesz egy komoly törés a felmelegedésben, például akkor, ha az Észak-atlanti tengeráramlat leáll. Ha ez történik, akkor egy szélsőségesen hideg téli, és egy nagyon forró nyári időszakra kell felkészülnünk” – mondta Prof. Dr. Czóbel Szilárd, a XXII. Wellmann Tudományos Konferencia titkára.

Idén tíz különböző témakört hirdettek meg a szervezők, amelyek mindegyikbe érkeztek résztvevők előadással vagy poszterrel.

A plenáris szekció egyik előadója, Prof. Dr. Tormáné Kovács Eszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képviseletében érkezett Hódmezővásárhelyre.

„Az agrárgazdasági üzemek arról híresek, hogy terményeket szolgáltatnak a társadalom számára, én azt kutatom, hogy mi az a plusz, amit ezentúl még nyújthatnak. Ez attól függ, hogy hogyan gazdálkodunk. Ha egy extenzív gazdálkodás van, amely nemcsak arra fókuszál, hogy terményeket állítson elő, akkor figyelhetünk arra, hogy mindez jó legyen a beporzó rovaroknak, amelyek száma világviszonylatban csökken. A mozaikos gazdaság pedig esztétikai élményt is nyújthat, hiszen egyszerűen jó ránézni egy sokszínű agrártájra. Ha figyelünk arra például, hogy egy búzatábla közelében vagy szélén erdősávot hagyjunk, akkor ez élőhelyet biztosíthat más élőlények számára is” – mondta Prof. Dr. Tormáné Kovács Eszter, a MATE Vadgazdálkodási és Természtvédelmi Intézetének egyetemi tanára.

Dr. Abdelkader Laribi, az Algériai Agronómiai Központ (ENSA) információs rendszerekért, kommunikációért és külkapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese, az ENSA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Laboratóriumának és Talajtudományi Tanszékének munkatársa Algéria termékeny Chebli régiójában végzett kutatását ismertette. Célja az ottani mezőgazdasági talajok kémiai szempontú termékenységének értékelése volt a tápanyagindex és a termelékenységi index segítségével. Az eredmények azt mutatták, hogy sürgősen szükség van célzott beavatkozásokra, a tápanyag-egyensúly helyreállítása, a talaj termékenységének javítása és végső soron az élelmezésbiztonság támogatása miatt, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság fenntartható legyen.

Prof. Dr. Bozóki Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének professzora előadásában kifejtette: a mezőgazdasági tevékenységek jelentős mértékben felelősek az antropogén üvegházhatású gázok kibocsátásáért és az ezzel járó klímaváltozásért. Az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás mintegy 60%-a mezőgazdaságból, a legnagyobb részben pedig a kérődzőkből származik. A dinitrogén-oxid esetében az antropogén kibocsátások körülbelül kétharmada a műtrágyahasználatból, a trágyakezelésből és a talajban zajló mikrobiális folyamatokból ered. Fenntarthatósági okokból a megelőzés és a kibocsátáscsökkentés első lépése a források és azok intenzitásának meghatározása. Az infravörös gázanalizátorok a legalkalmasabb eszközök a különböző közegek közötti koncentrációk és anyagáramlások meghatározására, ezek közül kiemelkedik a fotoakusztikus spektroszkópia. A fotoakusztikus módszerek különféle mezőgazdasági területeken alkalmazhatók a kibocsátások becslésére – ismertette a mérési módszerek fejlődését és a kezdeti eredményeket Prof. Dr. Bozóki Zoltán.