Közös konferenciával fedte fel a vásárhelyi mezőgazdasági szakoktatás történetének fehér foltjait a Mezőgazdasági Kar és a Levéltár

Fehér Foltok - Arcképek a Hódmezővásárhelyi Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomás történetéből - címmel rendezett közös konferenciát az SZTE Mezőgazdasági Kar Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoportja, az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára, valamint a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottsága.

„Azért adtuk a Fehér Foltok címet a konferenciának, mert épp egy olyan történetéről beszéltünk a vásárhelyi mezőgazdasági szakoktatás 120 éves időszakának, amelyből nagyon kevés forrás maradt fenn. Most az intézmény vezetőit helyeztük a fókuszba, viszont az ő személyükről nagyon kevés adattal és információval rendelkezünk, nemcsak a Hódmezővásárhelyen töltött időszakukról, hanem az életük azt megelőző és azt követő szakaszáról sem tudunk sokat. Arra gondoltunk, hogy mind a munkásságukról, mind az alsó- és középfokú mezőgazdasági iskolának a két világháború közötti életéről, viszonyairól, struktúrájáról tartunk egy kis ismertetőt” – mondta Dr. Jani Péter hivatalvezető, a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport tagja.

A rendezvényen Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket, beszédét a sárvári Erdészeti Tudományos Intézetben tett látogatás, az ott látott mintegy 100 éves fák ihlették.

„A fa az egyik leghosszabb életű élőlény környezetünkben. Évszázadokon át tanúja a történelemnek, míg az emberélet ehhez képes rövidebb, de mi is nyomot hagyunk, nem az évgyűrűinkkel, hanem tetteinkkel, írásainkkal, fényképeinkkel. Ahogy a fának a gyökerei mélyen kapaszkodnak a földbe, úgy kell nekünk is ismernünk múltunkat, történelmünket hagyományainkat. Az egykori mezőgazdasági szakiskola archív képei éppen ezeket a gyökérzeteket tárják fel, bemutatva azokat, akik előttünk jártak”- mondta Dr. habil. Mikó Edit.

A köszöntőt követően Presztóczki Zoltán, a MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár, Hódmezővásárhelyi Levéltárának vezetője Némethy Zoltán igazgatói munkásságát mutatta be a világháború első éveiben.

Majd Dr. habil. Nóbik Attila, az SZTE JGYPK egyetemi docense, a SZAB Neveléstörténeti Munkabizottságának elnöke Gámán János, a mezőgazdasági szakiskola egykori tudós tanárának életét tárta az érdeklődők elé.

Szintén igazgató volt 1942 és 1944 között Imre Sándor. A rendkívül híres vásárhelyi család sarjának édesapja Imre Lajos főgimnáziumi igazgató, nagyapja Imre Sándor nyelvész, klasszika-filológus. A patinás értelmiségi család tagja volt Imre József szemészorvos is, akiről utcát is elneveztek a városban. Imre Sándor gazdasági tanár igazgatói pályáját Dr. habil. Albert Gábor tudományos főmunkatárs, az SZTE MGK Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport vezetője ismertette.

Dr. Jani Péter hivatalvezető, a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport tagja Igazgatóhelyettesből igazgató címmel Haffner Gyula munkásságát mutatta be a rendezvényen.

„Az én előadásom a legjobb példája a Fehér Foltoknak, ugyanis az előadást megelőző napokig egyetlen fotó sem állt rendelkezésemre Haffner Gyuláról. Úgy is alakítottam az előadást, hogy egy fehér képet raktam be róla a prezentációmba, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki, nem maradt róla semmilyen információ, majd Presztóczki Zoltán, a Hódmezővásárhelyi Levéltár vezetője tegnapelőtt azzal fogadott a levéltárban, hogy neki sikerült őt beazonosítania, így tudtam mutatni egy fotót róla egy 1946-ban készült tablón. Azért kutatjuk a Kar múltját, mert ahhoz, hogy a jelenlegi hallgatók megismerhessék, illetve a Mezőgazdasági Kar oktatói, munkatársai át tudjuk adni az ismereteket nekik, ahhoz fel kell tudni tárni a korábbi időszak eseményeit, célunk, hogy a két világháború közötti időszak se maradjon „Fehér Folt”, hanem kiszínesítsük ennek a korszaknak az eseményeit” – összegezte Dr. Jani Péter.

A tudományos tanácskozáson számos új típusú forrást használtak fel az előadók. Ezek közé tartoztak Magyarország tiszti cím és névtára kötetei, melyek feldolgozásával rekonstruálhatóvá váltak a szakiskolában tanítók hivatali állomásai, munkahelyei. Az előadók a helyi lapokat is átfésültek, a korabeli sajtóhíreket is felhasználták kutatásaik során. A levéltári iratanyagok közül az 1945-ös igazolási jelentések, igazolási ügyek pedig értékes információt nyújtottak a viharos 1944-es, 1945-ös iskolatörténeti események és vezetőik életútjainak bemutatásához.

Az SZTE Mezőgazdasági Kar tavaly kötött együttműködési megállapodást a MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárával, mivel egészen az 1980-as évekig a Levéltár őrzi az SZTE Mezőgazdasági Kar és jogelőd intézményének iratanyagát. A tervek szerint jövőre ismét közös tanácskozást tart majd a két intézmény, egyúttal hagyománnyá emelve a témában szervezett konferenciák sorát – tette hozzá Dr. Jani Péter.