Konferenciával ünnepeltük a magyar tudományt a Mezőgazdasági Karon

A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE alkalmából az MTA Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága, a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara az OTP Bank támogatásával tartotta meg KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KUTATÁSBAN című konferenciáját.

Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte az egybegyűlteket, majd Gyalai Ingrid, az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének tanársegédje a Csípős paprikák antioxidáns hatásának vizsgálata című előadását hallgathattuk meg. Kutatásában négyfajta csípős paprika esetében vizsgálta a többi között a karotinoidok, a polifenolok valamint a kapszaicinoidok mennyiségét őrleményeiben. Ezek a hatóanyagok a fő antioxidánsok, amelyeknek gyulladáscsökkentő és daganatmegelőző hatással rendelkeznek. Gyalai Ingrid kutatásában egyebek mellett arra keresi a választ, hogy a környezeti tényezők, vagy a tápoldat milyen hatással lehet a különféle paprikafajták beltartalmi elemeire.

Kovács Helga, a Kar Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetének tanársegédje A Csongrád-Csanád megyei járások területi fejlettségének komplex vizsgálatához kapcsolódó kutatását mutatta be előadásában. A járások településeinek hanyatlását és fejlődését, illetve ezeknek különféle mutatóit vizsgálva fejlettségi sorrendet állított fel: Szegedi, Hódmezővásárhelyi, Szentesi, Csongrádi, Makói, Mórahalmi és Kisteleki járási sorrenddel. A Szegedi járás elsősége – mint kifejtette – abból ered, hogy Csongrád-Csanád megye népességének fele él ebben a járásban, kiemelkedő egészségügyi ellátással, egyetemmel, jól szervezett közlekedéssel és turisztikai látványosságokkal is rendelkezik, emellett megyeszékhelyként a közigazgatásban betöltött szerepe is kimagasló. A legalacsonyabb pontszámot a Kisteleki járás kapta. Itt az ipari park, a vállalkozói övezet és az idegenforgalmi háttér, valamint a megfelelő közmű és infrastruktúra is hiányzik. Kovács Helga megjegyezte, hogy a társadalmi és életkörülmények mutatói 2014 és 2020 között valamennyi Csongrád-Csanád megyei járásban romlottak, ennek oka, hogy kevesebb volt az új épített lakás, nőtt a vándorlási egyenleg, és csökkent a természetes szaporodás.

A konferencián Bordé Ádámnak, az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet tanársegédjének hangos ppt-jét is meghallgathatták az egybegyűltek Édesburgonyáról izolált Bacillus licheniformis törzsek részletes ökofiziológiai jellemzése címmel. Kutatásával napjaink környezetterhelését igyekszik csökkenteni úgy, hogy ökológiai szemlélettel, biokontroll ágensekkel nyomja el a növényi károsítókat. A bacillus nemzetség fitopatogének elleni alkalmazhatóságának hátterét kutatva, édesburgonyára alkalmazva, a növényekből epifita és endofita gombákat izolált, majd jó biokontroll törzseket szelektálva lombtrágyát készített.

Tóth Violetta, a Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézete tanársegédjének kutatást Dr. habil. Mikó Edit mutatta be a konferencián, a doktorandusz távolléte miatt. A kutatásban Tóth Violetta A tejelő tehetek tőgyödémájának korai észlelésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A termelésben a selejtezés leggyakoribb okai a szaporodásbiológiai okok, a tőgygyulladás, a sántaság és a nem megfelelő tejtermelés. Mivel a tőgygyulladás az egyik fő selejtezési ok, ezért a nagyüzemi tejtermelő tehenészetekben törekedni kell a betegség megelőzésére. A kutatás során Tóth Violetta a tőgygyulladás előfordulásának egyik kockázati tényezőjét, a tőgygyulladást és annak a tőgy szerkezetére való káros hatását vizsgálja. Megállapításai során többek között arra jutott, hogy a súlyosan ödémás tőgyű tehenek tőgybimbója megrövidül és megvastagodik az egészséges tehenek tőgybimbójához képest. Ez megnehezíti a fejést, mely során akár mechanikailag is sérülhet a tőgybimbó, fogékonyabbá téve az állatot a tőgygyulladásra.

Beier László, az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet tanársegédje a Szárnyas apróvad-tenyésztés és kibocsátás technológiai vizsgálata című előadásában az apróvadcsökkenés, elsősorban a fogoly egyedszámának általános csökkenését vizsgálta. Kutatásában két alföldi vadásztársaság, a Návay Kornél (hódmezővásárhelyi) Vadásztársaság, illetve a Derekegyházi Vadásztársaság területén, valamint egy kontrollterületen végez vizsgálatokat a kutató. Ez utóbbi egy sikeres pályázatnak köszönhetően élőhelyfejlesztésen is átesett, így a foglyok számára ideális környezetet jelent a fogolykibocsátáshoz, valamint a repatriációhoz. A művelésbe bevont területekkel átrendeződött a tájkép, így a fogolycsökkenés oka, hogy az állatnak nincs lehetősége a magasra nőtt fűben megbújni a ragadozók elől. A vadgazdálkodásban lehet ugyan nevelni példányokat, de ezek olyan viselkedési torzuláson mennek keresztül, hogy miután elengedik őket, nem alkalmasak a vadon élésre. Az élőhelyfejlesztéssel kontrollált terület azt hivatott vizsgálni, hogy a vadásztársaságok területén elengedett madarakkal szemben jobb életben maradási esélyeket teremt-e a foglyoknak. Ehhez drónos számlálást vesznek majd igénybe. A cél a biodiverzitás és a fajok természetes állományainak megőrzése. A fogoly olyan károsítók ellen is hatékony lehet, mint a márványpoloska, mivel nincs ízérzékelése, így egyedszámának fenntartása több szempontból is hasznos lehet.

Köteles Dávid, az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet tanársegédje, a Tenyészsertések mag és köpenyhőmérsékletének kapcsolata az egyes (magyarországi) környezeti hatások függvényében a kontakt-, és stresszmentes testhőmérséklet mérés érdekében intenzív és konvencionális telepeken című kutatását tárta az érdeklődők elé a konferencián. Célja, egy a hőstressz megelőzését szolgáló pontos mérési eszköz kifejlesztése, amellyel megvalósítható a pontos köpenyhőmérséklet-mérés. Az új mérési stratégiával a sertéstelepeken kontakt és stresszmentes mérést valósítanak meg egy távolságot is mérő eszközzel illetve egy hőmérő kombinációjával. Mindehhez egy hőkamera értékeit is társítják, több mérési helyen, az állat fején, a fültőben és a lágyéktájon történő érésekkel.

Baccouri Wissem, az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet tanársegédjének Investigation of heat stress tolerance of Holstein-Friesian cows című kutatását távolléte miatt szintén Dr. habil. Mikó Edit mutatta be. Baccouri Wissem szintén a hőstresszre adott reakciót vizsgálja, ám a szarvasmarhák esetében. A Holstein-Fríz tejelő szarvasmarha fajtánál azt vizsgálja, hogy az egyedek színe meghatározza-e, hogy hogyan reagálnak a hőstresszre. Hőkamerával és fotók alapján végzett számítógépes színelemzéssel végzi a kísérleteket. Figyelemmel kíséri a tehetnek vízfogyasztását, a takarmányok közötti válogatását is, illetve korábban levett vérmintákban elemezi a stresszhormonok jelenlétét és veti össze különféle paraméterekkel. E nagyszabású kísérlet része, egy egyeden belül a színmódosítás, egy sötét színű tehén fehérre festése hogyan változtatja meg az állat hőstresszre adott paramétereit.

Turuczki Szabolcs Márk, az SZTE MGK 4. évfolyamos mezőgazdasági mérnöki alapképzésben (BSc) tanuló hallgatója legfrissebb ÚNKP pályázatát mutatta be a konferencián. Ízeltlábú táplálékforrásokon nevelt pontyivadékok fejlődés-dinamikájának vizsgálata tavi körülmények között című kísérletében pontyivadékait élőeleséggel etette. Planktoni élőlényeket: Daphnia magna, Daphnia pulex, Simocephalus és Cyclps néven biológiai eleséget adott a halaknak, ha ezek elpusztultak, akkor pedig lisztkukaccal etette tovább őket. Kísérletéhez saját mesterséges tavat alakított ki, amelyben 100 tükrös ponttyal végezte kísérletét, pontos méréseket alkalmazva. Megfigyelése szerint az élő eleséggel etetett pontyok súlyra és hosszra is nagyobbak, mint darával etetett társaik, ugyanakkor kevésbé zsírosak. Az összehasonlításhoz halgazdaságok adatait használta fel.

Varga Antal, az SZTE MGK 4. évfolyamos vadgazda mérnöki alapképzésben (BSc) tanuló hallgatója Az őz táplálkozásának vizsgálata eltérő élőhelyeken címmel mutatta be az ÚNKP pályázatot elnyert tudományos munkáját. Mivel a magyarországi vadásztatásban az őz a fő nagyvad, kutatásának középpontjába azt helyezte, hogy mivel táplálkozik az őz az év különféle időszakaiban. Ehhez két eltérő adottságú terület egy salgótarjáni és egy alföldi terület összehasonlítását végezte el. Egyszikű és kétszikű vadon termő növények, de fásszárú illetve egy- és kétszikű kultúrnövények is szerepelnek az őzek „étlapján” – állapította meg 36 különféle ürülékminta elemzésével.

A konferencia zárásaként Dr. habil. Mikó Edit, dékán asszony megköszönte a résztvevők munkáját és eredményes kutatást kívánt a megjelenteknek. Külön köszönetet mondott azoknak, akik az előadókhoz intézett kérdéseikkel, észrevételeikkel járultak hozzá a rendezvény sikeréhez. Hangsúlyozta, az ilyen jellegű konferenciákra hatalmas szükség van, hiszen a közös gondolkodás, a munkatársak és hallgatók észrevételei, kérdései sokszor új megvilágításba helyezik a kutató számára a vizsgált témát, és új ötleteket adnak a további munkához.