Vásárhelyi arcélek címmel az egykori Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, valamint a Szegedi Élelemiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karának oktatói közül, az 1960-70-es évekből néhány emlékezetes tanáregyéniség portréját ismerhették meg az érdeklődők az SZTE Mezőgazdasági Kar Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoportjának legújabb tudományos tanácskozásán.


A résztvevőket Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja köszöntötte, majd Lőkös Györgyi, a MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár, Hódmezővásárhelyi Levéltárának munkatársa Egy mobil tanerő a XX. század második felében: Dr. Csatlós Pál címmel mutatta be mikrokutatását.


„Dr. Csatlós Pál személye azért különleges, mert a szocializmusban általában nem volt természetes a gyakori munkahelyváltás, a munkahelyi mobilitás. Ezért érdeklődéssel várom Lőkös Györgyi előadását. – mondta a tanácskozást megelőzően Dr. habil. Albert Gábor az SZTE MGK Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoportjának vezetője.
„Dr. Gaizer Ferenc és Dr. Fehér Károly munkásságát is megismerhetjük. Dr. Gaizer Ferenc a Kémia Tanszék egykori vezetője volt. Róla Dr. Süli-Zakar Tímea főiskolai docens, az SZTE MGK Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoportjának tagja fog előadást tartani. A növénytermesztéstan oktatását az 1970-es években Dr. Fehér Károly látta el, aki Gaizer tanár úrhoz hasonlóan szintén a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Karának oktatója volt. Őt Dr. Tar Melinda tudományos főmunkatárs, az SZTE MGK Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoportjának tagja fogja bemutatni a hallgatóságnak” – tette hozzá Dr. habil. Albert Gábor.



„Jómagam egy érdekes témát választottam. „Tanárok a „gáton” – a hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum az 1970. évi tiszai árvíz idején” címmel tartok előadást. Azt vizsgálom, hogy miként vettek részt az intézmény oktatói az árvíz elleni védekezésben. 1970 májusában, a Városi Tanácshoz berendelték Fekete Gyula igazgatót, akivel közölték, hogy a készenléti állapot miatt ki kell üríteni az intézményt. A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tornaterme két hétig a makói árvízkárosultak számára szükségszállásként, míg a kollégium szükségkórházként üzemelt. A kollektíva minden tagja részt vett az árvízvédelemben, Fekete Gyula irányításával az állandó ügyelet biztosított volt. Többen árvízvédelmi érmet is kaptak” – ismertette kutatását a Kutatócsoport vezetője.



Az előadók levéltári és a rendezés alatt álló dékáni hivatali iratanyagokat – főként munkaterveket, iskolavezetői értekezleti jegyzőkönyveket, levelezéseket - használták a kutatásukhoz.
Dr. Csatlós Pálról Lőkös Györgyi levéltárosnak köszönhetően megtudtuk, hogy tanári pályáját megelőzően rövid ideig agronómusként állami gazdaságokban dolgozott, majd 1951-1960 között folyamatosan tanított Törökszentmiklóson, Mátészalkán, Szabadkígyóson, majd Gyulán, miközben képezte magát, agrármérnöki végzettsége mellé pedig tanári oklevelet szerzett. A kollektivizálás utolsó hulláma idején 1960-ban két évre visszatért az agronómusi pályához a gyulai Aranykalász Termelőszövetkezetnél. A következő években Csatlós Pál életében ismét a tanítás került előtérbe. Az Orosházi Mezőgazdasági Technikumban, majd áthelyezése után 1968 szeptemberétől 1989-es nyugdíjazásáig Hódmezővásárhelyen oktatott. Orosházi évei alatt is továbbképezte magát, mérlegképes könyvelői végzettséget szerzett termelőszövetkezetekre specializáltan, s nem csak az orosházi anyaintézményben, hanem a Hódmezővásárhelyi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum kihelyezett Takarmánygazdálkodás szakán is oktatott.

Dr. Csatlós Pál
Dr. habil. Albert Gábor az „árvizes témához” levéltári adatösszesítéseket, a régi fényképekhez Halász Tamás szerkesztésében megjelent „Makó Anno IV.” kötetét (2017) és Csordás István „Vásárhelyi fiúk a gáton” című 1988-as kéziratának fotóanyagait és az ATIVIZIG fotótárát is felhasználta, de a József Attila Múzeum Adattára, valamint archívumával Hegyi Endre, vásárhelyi fotográfus is segítette a kutatást.


Dr. Maksa Imre kitüntetése (Árvízvédelemért érem)
A munkatervek rögzítik a tanszéki struktúrát, a tanszékek személyi összetételét, a tantárgyak célját, tananyagtartalmát. Ezeket mind-mind rekonstruálni lehetett. Így a Dr. Gaizer Ferenc által vezetett Kémia Tanszék, vagy a Dr. Fehér Károly által irányított Növénytermesztési és Gyepgazdálkodási Tanszék tevékenységéről, továbbá a két tudós tanár oktatói munkájáról is részletes áttekintést is kaphattunk. Dr. Gaizer Ferenc oktatói tevékenysége – és ezt Dr. Süli-Zakar Tímea előadásából ismerhettük meg, – nem csupán a tudásátadásról szólt, de következetességével inspirálta a hallgatókat, és hozzájárult ahhoz is, hogy a kémia tantárgy ne csupán kötelező tudomány legyen, hanem érdeklődést kiváltó, gyakorlati jelentőségű terület. Az előadók részletesen beszéltek a két tanszékvezető tudományos munkásságáról is. Dr. Gaizer Ferenc kutatói munkáját elsősorban az élelmiszeripari és állattenyésztési alkalmazásokhoz kapcsolódó kémiai folyamatok vizsgálata jellemezte.

Dr. Gaizer Ferenc
A Növénytermesztési és Gyepgazdálkodási Tanszék Fehér tanár úr irányításával kereste a lehetőséget a szója termesztési kutatásban való bekapcsolódásához. Dr. Tar Melinda arról is beszámolt, hogy Dr. Fehér Károly 1973 decemberében részt vett az Osztrák Növénynemesítők Konferenciáján.

Dr. Fehér Károly
A Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatási Program mikrokutatásai lehetőséget adnak arra, hogy ezeket a kutatásokat egy önálló kötetben vagy külön publikációk keretében később a széles nyilvánosság is megismerje.


Dr. Fekete Gyula