Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
Meglátogattuk Dr. Gaizer Ferencet, Karunk egykori oktatóját
Hogy kerül Hódmezővásárhelyre egy patikus? – kérdéssel kezdte visszaemlékezését Dr. Gaizer Ferenc tanár úr. Karunk egykori tanszékvezető oktatója barátsággal fogadta szegedi otthonában a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport két munkatársát.
Pályakezdés, munkatapasztalatok, hatások
Az egykori gyógyszerészhallgató 1956-ban fejezte be szegedi egyetemi tanulmányait. Még abban az évben a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Kar Gyógyszerkémiai Tanszékén helyezkedett el, 1962-ben pedig már a TTK-n, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetben dolgozott. Az egykori gyógyszerészhallgató ezt követően 1972-ben került Hódmezővásárhelyre, ahol 1981-ig tanított. Aktív szakmai munkásságát 2000-ben tanszékvezető egyetemi tanárként már az ELTE TFK-n fejezte be és professor emeritusi címmel vonult nyugdíjba. – tudjuk meg Tanár Úr visszaemlékezéséből. Nem volt idegen tőle a mezőgazdaság, hiszen életének első nyolc évét nagyszülei sándorfalvi tanyáján töltötte, Sándorfalvától kb. 1 km távolságban.
Arra a kérdésre, hogy kik egyengették a pályáját, elsősorban Szabó Zoltánt, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet (a Szabó-intézet) egykori vezetőjét, továbbá közvetlen szakmai irányítóját, Beck Mihályt emelte ki. Utóbbi a komplex kémia egyik kiváló kutatója volt Szegeden. Tanár úr elismerően nyilatkozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) szakoktatási főosztályának egykori vezetőjéről, Szűcs Kálmánról is. Vele jó munkakapcsolatban volt, nagyon intelligensnek és jó ágazatirányító szakembernek tartotta.
A hódmezővásárhelyi főiskolai évekről
„1972-ben a Mezőgazdasági és Élelemzésügyi Minisztérium (MÉM) álláspályázatára jelentkeztem Hódmezővásárhelyre,” – emlékezett vissza Gaizer tanár úr, majd hozzáfűzte, „hogy az intézményben elsőként Korell Ferenc igazgatóhelyettes fogadott, Fekete Gyulával csak később találkoztam”. „Hódmezővásárhelyen színvonalas oktatás folyt.” – folytatta gondolatait Tanár úr, akinek emlékezetében az egykori kollégák mai is elevenen élnek. Fekete Gyulát jószándékú vezetőnek tartotta, de Kovács Gáborról vagy Mikó Józsefről is elismerően nyilatkozott. Nagy elismeréssel emlékezett vissza az intézményben dolgozó állatorvosokra, Szabó Jánosra és Debreceni Istvánra is. Nagyra értékelte a Babinszky Mihály által vezetett orosházi képzést is, és megjegyezte, hogy számos oktató jött Orosházáról az intézménybe. A főiskolai karrá válás alapító tanárai között volt ő is. A szegedi Élelmiszeripari Főiskola már működött, amikor a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum az Élelmiszeripari Főiskola Karává vált. Majd hozzáfűzte, hogy a főiskolai karrá válásnál is kulcsszerep jutott Szűcs Kálmán főosztályvezetőnek. Új főiskolát ugyanis nem lehetett alapítani, ezért került sor a kar alapítására. A két kar Horváth Károly főigazgató vezetése alatt egymástól meglehetősen önállóan működött. A főiskolai karrá válás már abban az időben is egyre inkább megkövetelte a tudományos minősítettséget. Tanár úr 1969-ben lett a kémia tudományok kandidátusa. Rajta kívül kandidátusi fokozattal Kalmár Zoltán, Gaál Mihály és Fehér Károly rendelkezett.
Dr. Gaizer Ferenc aktívan bekapcsolódott a nemzetközi kutatásokba is. 1967-ben a stockholmi Műszaki Egyetemen egy évig volt vendégkutató, majd 1973-ban – már hódmezővásárhelyi tartózkodása idején – újabb három hónapot töltött el a svéd egyetemen. 1979-ben pedig nyolc hónapig az Amerikai Egyesült Államokban, a Texas állambeli San Antonioban dolgozott vendégkutatóként. „A szegedi Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Kara lehetőséget biztosított a színvonalas tudományos kutatómunkának.” – fogalmazott. Ezt bizonyítja, hogy az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága még hódmezővásárhelyi tartózkodása idején adta meg számára az engedélyt az MTA doktori értekezésének benyújtásához. Az MTA doktora fokozatot végül 1987-ben szerezte meg.
A Kémia Tanszékről, a kémia oktatásáról és a kémia történetének fontosságáról
„A magas színtű elméleti és gyakorlati oktatás híve voltam, az átlagosan 60 főből álló évfolyami vizsgákat komolyan vettem.” – tudjuk meg tőle a beszélgetés során. Dr. Gaizer Ferenc a Kémia Tanszék vezetője volt, Máté Mária, Imre Katalin, és Irhás Katalin voltak a közvetlen tanszéki munkatársai. Bár személyesen nem találkozott vele, de sokat hallott Imre Katalin édesapjáról, Imre Sándorról is, aki nagyon tisztelt tanárként élt a köztudatban.
A kémia tanításáról is kérdeztük Tanár urat. A kémiát a maihoz hasonlóan az 1. évfolyamon oktatták akkor is. Tanár úr is általános kémiával kezdett, majd szervetlen és szerves kémiát, végül kb. 12-15 órában biokémiát tanított a növendékeknek. – tudtuk meg. Fontosnak tartotta a jegyzetírást is. Általános kémiából, szervetlen és szerves kémiából is jelent meg jegyzete. Arra a kérdésre, hogy milyen módszerrel tanított, azt a választ kaptuk, hogy hagyományos egyetemi előadásokat tartott. A JATE magas előadáskultúrája nagy hatással volt rá. Ezeknek az előadásoknak nagy híre volt. Bár személyesen nem hallgatta Fodor Gábor funkcionális kémia vagy Bruckner Győző klasszikus szerves kémia előadásait, előadáskultúrájuk híre és minősége hozzá is eljutott. „Bruckner Győző Kossuth díjas professzor előadásait jogász hallgatók is előszeretettel látogatták.” – tette hozzá elismeréssel. Személyesen élte át viszont Koch Sándor ásványtani és Szabó Zoltán analitikai kémiai előadásait.
Gaizer tanár úr többnyire a táblára írta az előadás anyagát, az utolsó években pedig már az írásvetítőt is segítségül hívta. Demonstrációs kérdéseket is kaptak tőle a diákok. A stencilezett anyagokat stencil írógépeken a tanszéki adminisztrátorok készítették elő.
Gaizer tanár úr a kémia történetét is beemelte a tanításába. Különösen az 1700-as évek közepétől fontos ismerni a kémia történetét. Lavoisier munkásságát jelentősnek tartotta, de az atomszerkezet kialakulását is fontos megismerni a diákoknak. „A kémia története intelligencia kérdése is!” – summázta gondolatait a Kémia Tanszék egykori vezetője.
A riportot készítette Dr. Süli-Zakar Tímea főiskolai docens, a kémia tantárgy jelenlegi oktatója (Dr. Gaizer Ferenc szakmai utódja), a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport tagja és Dr. habil. Albert Gábor főiskolai tanár, a Fekete Gyula Intézménytörténeti Kutatócsoport vezetője 2026. január 21-én Szegeden.
