Interdiszciplináris együttműködés a Nyúlmezőn a fenntartható vízgazdálkodásért

A fenntartható vízgazdálkodási megoldások kidolgozását kutatják az SZTE Mezőgazdasági Kar korábbi Nyúltelepén, amely a régi elnevezésből kiindulva kapta a Nyúlmező nevet. A terület régóta érintetlen, amelyet csak kaszálóként használtak, így ideális helyszín lehet a megszokottól eltérő mérési módszerek alkalmazására. A mérőállomás lehetőséget biztosít a vízvisszatartás és a vízmennyiség változásának részletes vizsgálatára a talajban.

„Jelenleg ez egy kutatási helyszín a Szegedi Tudományegyetem számára, de nem kizárt, hogy a későbbiekben akár egy nemzetközi kutatási helyszín is legyen. A Nyúlmező a hallgatóink számára egy gyakorlati helyszín lesz, ahol az oktatók be tudják mutatni a különféle mérési technológiákat. Három egyetemi egység működik együtt a projekt során: az SZTE Mezőgazdasági Kara, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézete és Informatikai Intézete. Ez utóbbi segítségével fogjuk kialakítani a mérés következő fázisát. Kamerákat tervezünk kihelyezni, amelyek segítségével tanuló algoritmusokat alkalmazva fogjuk követni a növények növekedését” – mondta Dr. Mikó Edit, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja.

A négyhektáros területen zajló projekt kulcsfontosságú szerepet játszik a Dél-Alföld fenntartható vízgazdálkodásának előmozdításában, és segítséget nyújthat a régió környezeti problémáinak kezelésében.

„A klímaváltozás a mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik, az intenzív talajbolygatással a talaj víz- és szervesanyag vesztesége komoly problémát jelent. Kihívás elé állítja a kutatókat és a mezőgazdasági termelőket. Természetes körülmények között szeretnénk vizsgálni a talajszerkezetet, a talaj szervesanyag- és víztartalmának megőrzésére igyekszünk fókuszálni, és a vízmegtartó képességét szeretnénk segíteni a különböző művelési módok vizsgálatával” – mondta Dr. Tar Melinda, az SZTE Mezőgazdasági Kar tudományos főmunkatársa.

Harminc éve kezdte a fotoakusztikus műszerek fejlesztését az SZTE Fizikai Intézete. Ezek a gyakorlatban alkalmazható eszközök kiválóan alkalmasak a talajból elpárolgó víz fluxusának, valamint a műtrágya lebomlása során keletkező ammóniának a vizsgálatára.

„A fotoakusztikus műszer egy rendkívül robosztus műszer, amely azonban nem igényel karbantartást, további beállítást, hanem csak kitesszük a terepre, és éveken keresztül tud nagyon pontos, nagyon megbízható méréseket végezni. A műszer működéséhez csupán áramellátást kell biztosítani. A mérőállomás kialakítása folyamatban van, amelynek a fotoakusztikus műszer csak az egyik eleme lesz, de mérni fogjuk ezen kívül a napsugárzást, a szélsebességet és a szélirányt, és sok egyéb paramétert is” – mondta Prof. Dr. Bozóki Zoltán, az SZTE Fizikai Intézetének egyetemi tanára.

A kutatás hosszú távú célja, hogy referenciaterületként szolgáljon a régióban, elősegítve a vízgazdálkodási gyakorlatok fejlesztését és a kiszáradás elleni küzdelmet.