Az agárgazdaság aktuális szabályozási kérdéseiről tudhattak meg újdonságokat a résztvevők az SZTE Mezőgazdasági Kara, illetve az Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti intézetének Innovatív agrárium című konferenciáján. A programot a XXVIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendeztük meg, amelyet Dr. Mikó Edit, karunk dékánja nyitott meg a Takács Ferenc Képző Központban.

Dr. Pálfi Tímea, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal munkatársa Állatvédelem és nyomonkövetés a haszonállatok tartásában című előadásában elmondta, hogy hatósági eljárások többsége az állatvédelmi bejelentések nyomán indul, amelyet 30 napon belül kötelessége kivizsgálni a Kormányhivatalnak. A kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos bejelentések 80-90 százaléka alaptalan, míg a haszonállatokkal kapcsolatos lakossági bejelentések 50-60 százaléka megalapozott. Kiemelte, az alaptalan bejelentések fontos ügyektől veszik el az ügyintézési időt, és általában valamilyen „szomszédvita” megoldásaként vetik be a rosszakarók, hiszen az eljárásban megőrizhetik névtelenségüket, és alapesetben nem válnak ügyféllé a hivatali ügyekben. Az alapos bejelentések ügyében halmozottan jelentkeznek a problémák, amely állatvédelmi és állategészségügyi nyomonkövetést is jelent a gondatlan állattartók számára. Problémát okoz, hogy ha el kell venni a haszonállatokat a gazdálkodótól, akkor jelenleg nincs olyan hatósági telep, ahol az elkülönített, vélhetőleg beteg állatok ellátása állami költségen biztosítható lenne, a gyakran pereskedéssel kísért hatósági eljárás végéig.

Dr. Berta Attila, PhD, szintén a Kormányhivatal képviseletében hozzátette, a haszonállatok nyomonkövetését nehezíti, hogy hiányos, vagy megtévesztő az állatokkal kapcsolatos dokumentáció, a többi között például a szarvasmarhákban több fülszám van, vagy nem áll rendelkezésre érvényes állatorvosi nyilatkozat.

Dr. Hegyes Péter, az SZTE ÁJK Üzleti Jogi Intézetének adjunktusa Átlátható drónszabályozás? című előadásában a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó jogszabályok tisztázatlanságára hívta fel a figyelmet. Sok-sok jogszabályból kell összeollózni, és szinte lehetetlen betartani azokat a rendelkezéseket, amelyeken a modern agráriumban nélkülözhetetlen mezőgazdasági drónok használata alapul. Az előadó számos anomáliát említett, amely miatt a szakma a jogszabályok pontosítását kéri a jogalkotótól. Például a permetező drónok paramétereik alapján jelenleg a műveleti kategóriák közül a „nyílt” kategóriába tartoznak, ugyanakkor a rájuk vonatkozó jogszabály kiköti, hogy ebben a kategóriában a drónok nem szállíthatnak anyagot, így voltaképpen mégsem lehet velük permetezni.

Kovács Norbert, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a cég agrárdigitalizációs fejlesztéseiről tartott tájékoztatót. Műholdfelvételekkel és korszerű digitális megoldásokkal, drónok segítségével képesek megállapítani, hogy hol szükséges mélylazítást végezni a termőtalajnál, így csak ott bolygatják a talajt, ahol annak szerkezete ezt indokolja, így nagy területen tudnak mezőgazdasági munkát és pénzt megspórolni, és akár 6-8 évre is kitolni a szántás idejét. Az öntözést digitális vízigény-mérő rendszerrel oldják meg, a Marosból a ménesbirtokra vezetett vízzel, szarvasmarha istállóikban pedig a fejést robotizált berendezések végzik, de digitális technológiával tervezik mérni a jövőben a cég károsanyag-kibocsátását is.

Végül Dr. Doktor Emerenciát, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád Megyei Igazgatóságának földügyi referensét hallhatták az egybegyűltek a tanácskozáson, aki az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos szabályozást ismertette. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg 1 millió 60 ezer ilyen fölrészlet van Magyarországon, amelynek tulajdonviszonyait a következő időszakban tisztázzák majd az érintettek.