Rendezvénynaptár
-
február 12. 08:00 - május 18. 18:00
-
április 29. 00:01 - május 12. 23:59
-
május 2. 09:00 - 4. 18:00
-
május 2.14:00 - 16:00
-
május 4.09:00 - 18:00
2022. december 16-án tartotta meg II. KARI NYÍLT NAP című rendezvényét a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara.
Az érdeklődő középiskolásokat, szülőket és kísérő tanárokat Dr. habil. Mikó Edit, az SZTE MGK dékánja köszöntötte, majd bemutatta a Nyílt Nap programját és az előadókat. Boldog új évet kívánt a résztvevőknek a következő esztendőre, megelőlegezve ugyanezt a kívánságát a jövő szeptemberre is, amikor is majd a felvételizők közül kikerülő gólyákat köszöntheti a tanév elején.
Dr. Szarvas Adrienn az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének adjunktusa „Az édesburgonya termesztése Magyarországon” címmel tartott előadást. Dr. Szarvas Adrienn elmondta, hogy hat éve kapcsolódott be az édesburgonya kutatásába. Ekkor vette fel a Kar a kapcsolatot a Bivalyos Tanya Kft.-vel, amely az édesburgonya szaporítóanyagának előállításával foglalkozott, így kapcsolódott be az SZTE Mezőgazdasági Kar is az édesburgonya kutatásába, illetve a termesztésbe.
A ma leginkább elterjedt, narancssárga belsejű batátafajta egy népszerű gasztro műsornak köszönheti ismertségét, amelyet Ásotthalmon, a Bivalyos Tanya Családi Gazdaságnál forgattak, Váraljai Dénessel és családjával, akik akkor már szaporítóanyag-előállítással is foglalkoztak, ez volt az Ásotthalmi-12-es – idézte fel az édesburgonya magyarországi elterjedésénék történetét Dr. Szarvas Adrienn. Az SZTE MGK adjunktusa a Bivalyos Tanya Kft.-nél növényorvosként és szaktanácsadóként is segíti a termelők munkáját, így pontos rálátása van a termelés egész folyamatára. Előadásában ismertette többek között, hogy a Kar évek óta foglalkozik kisparcellás kísérletek beállításával, de beszélt a batátával kapcsolatos fő termesztési fogásokról, a leggazdaságosabb termesztéstechnológiáról, valamint a hozamnövelés kulcsairól is. Kiemelte, a FAO adatai szerint az édesburgonya a hatodik legjelentősebb élelmiszernövény a világon, közepes glikémiás indexe miatt cukorbetegek is fogyaszthatják, ezért mindenképpen érdemes rá, hogy további kutatásokat végezzenek vele.
Dr. Hupuczi Júlia, beiskolázásért felelős dékánhelyettes, Duális Képzési Koordinátor a „Duális képzés a Mezőgazdasági Karon” címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Hangsúlyozta, a Kar minden alapképzési szakja gyakorlatorientált, ami azt jelenti, hogy az anyaintézmény az elméleti ismeretek átadását biztosítja, míg a gyakorlatot az SZTE Tangazdaság Kft.-nél, valamint a céges partnereknél, gazdálkodóknál tanulhatják meg a hallgatók. A szakmai tudás megszerzésének intézményesített formája az úgynevezett duális képzés, amelyet a felsőoktatási intézmény, a partnercég és az Oktatási Hivatal közösen koordinál. A képzés legnagyobb haszna, hogy a friss diplomás a képzés végén, három és féléves gyakorlati tapasztalat birtokában, komoly előnyre tesz szert a munkaerőpiacon társaival szemben.
A képzésekhez általában kapcsolódó gyakorlattípusokhoz képest (pl.: hetesi gyakorlat, mérnöki gyakorlat) a duális képzés során mindvégig, a három és fél éves képzési idő alatt folyamatos a kapcsolat a hallgató és a partnercég között. Előnye, hogy a hallgató havonta, a mindenkor esedékes minimálbér legalább 70 százalékát juttatásként kapja meg a partnerintézménytől a teljes képzési idő alatt, noha csak vizsgaidőszakban és nyáron végez a cégnél munkát. Emellett a duális hallgató további egyetemi juttatásokban, ösztöndíjban és szociális támogatásokban is részesülhet. A duális hallgatói szerződés az egyetemi képzés éveire szól, a további elköteleződés egyik fél számára sem szükségszerű, ugyanakkor jellemző, hogy a duális hallgatók a foglalkoztató cégnél helyezkednek el tanulmányaik befejezése után – összegezte Dr. Hupuczi Júlia, beiskolázási dékánhelyettes, Duális Képzési Koordinátor.
Dr. habil. Komarek Levente, oktatási dékánhelyettes „Prezentációs előadás a képzésekről” címmel tartott előadást a Nyílt Nap résztvevőinek. Bemutatta a Kar alapképzési szakjait és felsőoktatási szakképzéseit. Négy alapképzési szak (BSc), illetve három felsőoktatási szakképzés (FOSZ) közül választhatnak az érettségizők. Az alapképzési szakok bármelyikének elvégzése után lehetőség van mesterképzésben folytani a hallgatóknak a tanulmányaikat.
Mészárosné Herbich Katalin, a Tanulmányi és Továbbképzési Osztály vezetője „Tájékoztatás a felvételi eljárásról” címmel tartotta meg előadását. Elmondta, a 2023. szeptemberében induló képzésekre jelentkezők esetében a két legfontosabb változás a felvételi eljárásban a jogszabályi minimumpont és a kötelező emelt szintű érettségi eltörlése. Az egyes szakokon a ponthatárokat a felvett hallgatók száma határozza majd meg, az utolsóként felvett hallgató pontszáma lesz a minimumpont az adott szakon. Újdonság, hogy a Felvi.hu E-felvételi felületén történt jelentkezést követően a hitelesítés csak és kizárólag Ügyfélkapun keresztül történhet, ezért Ügyfélkapu-regisztrációra biztatta a felvételizőket. A pontszámítás egyelőre nem változik, a legfeljebb ötszáz megszerezhető pontot a tanulmányi és érettségi eredmények valamint a többletpontok adják. Az érettségi pontok is duplázhatók, így a rendszer automatikusan azt a pontszámot adja a jelentkezőnek, amely számára a legelőnyösebb a felvételi eljárás során. A korábban megszerzett oklevelek eredménye szintén pontszámra váltható a felvételi eljárásban, de a többi között többletpontot ér az emelt szintű érettségi vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány is. A legújabb Felvételi tájékoztató karácsony előtt jelenik meg, ám a jelentkezési határidő biztos: 2023. február 15-e lesz.