Idén második alkalommal hívta Nyílt Napra az érdeklődő középiskolásokat az SZTE Mezőgazdasági Kar

A kutatások megkezdésekor még kevesen foglalkoztak hazánkban ennek a növénynek a termesztésével, vizsgálatával, nem állítottak be ehhez kapcsolódóan kiparcellás kísérleteket sem. Korábban, az első és a második világháború előtt voltak ugyan olyan kísérletek, amelyek megállapították, hogy a batáta Magyarországon is sikeresen termeszthető, de ezek a kutatások nem folytatódtak, és a termelés sem indult el.

A ma leginkább elterjedt, narancssárga belsejű batátafajta egy népszerű gasztro műsornak köszönheti ismertségét, amelyet Ásotthalmon, a Bivalyos Tanya Családi Gazdaságnál forgattak, Váraljai Dénessel és családjával, akik akkor már szaporítóanyag-előállítással is foglalkoztak, ez volt az Ásotthalmi-12-es – idézte fel az édesburgonya magyarországi elterjedésénék történetét Dr. Szarvas Adrienn. Az SZTE MGK adjunktusa a Bivalyos Tanya Kft.-nél növényorvosként és szaktanácsadóként is segíti a termelők munkáját, így pontos rálátása van a termelés egész folyamatára. Előadásában ismertette többek között, hogy a Kar évek óta foglalkozik kisparcellás kísérletek beállításával, de beszélt a batátával kapcsolatos fő termesztési fogásokról, a leggazdaságosabb termesztéstechnológiáról, valamint a hozamnövelés kulcsairól is. Kiemelte, a FAO adatai szerint az édesburgonya a hatodik legjelentősebb élelmiszernövény a világon, közepes glikémiás indexe miatt cukorbetegek is fogyaszthatják, ezért mindenképpen érdemes rá, hogy további kutatásokat végezzenek vele.

Dr. Hupuczi Júlia, beiskolázásért felelős dékánhelyettes, Duális Képzési Koordinátor a „Duális képzés a Mezőgazdasági Karon” címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Hangsúlyozta, a Kar minden alapképzési szakja gyakorlatorientált, ami azt jelenti, hogy az anyaintézmény az elméleti ismeretek átadását biztosítja, míg a gyakorlatot az SZTE Tangazdaság Kft.-nél, valamint a céges partnereknél, gazdálkodóknál tanulhatják meg a hallgatók. A szakmai tudás megszerzésének intézményesített formája az úgynevezett duális képzés, amelyet a felsőoktatási intézmény, a partnercég és az Oktatási Hivatal közösen koordinál. A képzés legnagyobb haszna, hogy a friss diplomás a képzés végén, három és féléves gyakorlati tapasztalat birtokában, komoly előnyre tesz szert a munkaerőpiacon társaival szemben.

A képzésekhez általában kapcsolódó gyakorlattípusokhoz képest (pl.: hetesi gyakorlat, mérnöki gyakorlat) a duális képzés során mindvégig, a három és fél éves képzési idő alatt folyamatos a kapcsolat a hallgató és a partnercég között. Előnye, hogy a hallgató havonta, a mindenkor esedékes minimálbér legalább 70 százalékát juttatásként kapja meg a partnerintézménytől a teljes képzési idő alatt, noha csak vizsgaidőszakban és nyáron végez a cégnél munkát. Emellett a duális hallgató további egyetemi juttatásokban, ösztöndíjban és szociális támogatásokban is részesülhet. A duális hallgatói szerződés az egyetemi képzés éveire szól, a további elköteleződés egyik fél számára sem szükségszerű, ugyanakkor jellemző, hogy a duális hallgatók a foglalkoztató cégnél helyezkednek el tanulmányaik befejezése után – összegezte Dr. Hupuczi Júlia, beiskolázási dékánhelyettes, Duális Képzési Koordinátor.

 

Dr. habil. Komarek Levente, oktatási dékánhelyettes „Prezentációs előadás a képzésekről” címmel tartott előadást a Nyílt Nap résztvevőinek. Bemutatta a Kar alapképzési szakjait és felsőoktatási szakképzéseit. Négy alapképzési szak (BSc), illetve három felsőoktatási szakképzés (FOSZ) közül választhatnak az érettségizők. Az alapképzési szakok bármelyikének elvégzése után lehetőség van mesterképzésben folytani a hallgatóknak a tanulmányaikat.

Dr. habil. Komarek Levente elmondta, hogy jelenleg a Vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzési szak (MSc) érhető el a Karon, de a felsőoktatási törvény közelmúltbeli módosításával lehetőség nyílik további mesterszakok indítására, így a tervek szerint további négy mesterszakkal gazdagodik majd a Kar 2024 februárjától. Hozzátette, az alapképzési szakok 6 + 1 félévesek. Minden hallgatónak minden félévben egy hét hetesi gyakorlatot kell eltöltenie az SZTE Tangazdaság területén, majd a 7. félév teljes egészében szakmai gyakorlatot jelent a Kar különböző vállalati partnereinél. Az alapképzési szakokat nappali és levelező tagozaton is hirdetjük – emlékeztetett az oktatási dékánhelyettes. Hozzátette, a felsőoktatási törvény változása miatt a felvételi eljárás során a jelentkezőknek tavasszal már nem muszáj emelt szintű érettségit tenniük, ám ez pluszpontot ér, amiből minél többet érdemes megszerezniük a felvételizőknek. Mint mondta, eltörölték a törvényileg meghatározott minimumpontot is, ennek ellenére a felsőoktatásba továbbra is a jó tanulók tudnak majd eredményesen bekerülni. Jogszabályi változás várható az alapképzési szakokon megszerezhető diploma kibocsátásához szükséges középfokú nyelvvizsga tekintetében is, ez előre láthatólag nem lesz a továbbiakban a diploma megszerzésének feltétele.

A kreditrendszerben viszont a 210 kredit, a sikeres záróvizsga, valamint a szakdolgozat megírása és megvédése továbbra is biztosan szükséges lesz a diploma megszerzéséhez. Kiemelte a kevésbé eredményesen érettségizőknek sincs okuk az elkeseredésre, hiszen jelentkezhetnek a Kar felsőoktatási szakképzési szakjaira, amelyek elvégzése után, oklevelük birtokában felvételt nyerhetnek a Kar alapképzési szakjaira, ahol a már elvégzett kurzusok kreditbeszámításaival akár 4+1 félév alatt diplomát szerezhetnek. 2024-től a felvételi eljárásban intézményi pontok adhatók többek között a Gazdálkodj okosan! esszéíró pályázaton, illetve a Tudományos Diákköri Konferencián való részvételért illetve a helyezésekért is, ezért a pályázatokon való indulás szintén hasznos lehet majd a jövőben a felvételizőknek – összegezte Dr. habil. Komarek Levente, oktatási dékánhelyettes.

Mészárosné Herbich Katalin, a Tanulmányi és Továbbképzési Osztály vezetője „Tájékoztatás a felvételi eljárásról” címmel tartotta meg előadását. Elmondta, a 2023. szeptemberében induló képzésekre jelentkezők esetében a két legfontosabb változás a felvételi eljárásban a jogszabályi minimumpont és a kötelező emelt szintű érettségi eltörlése. Az egyes szakokon a ponthatárokat a felvett hallgatók száma határozza majd meg, az utolsóként felvett hallgató pontszáma lesz a minimumpont az adott szakon. Újdonság, hogy a Felvi.hu E-felvételi felületén történt jelentkezést követően a hitelesítés csak és kizárólag Ügyfélkapun keresztül történhet, ezért Ügyfélkapu-regisztrációra biztatta a felvételizőket. A pontszámítás egyelőre nem változik, a legfeljebb ötszáz megszerezhető pontot a tanulmányi és érettségi eredmények valamint a többletpontok adják. Az érettségi pontok is duplázhatók, így a rendszer automatikusan azt a pontszámot adja a jelentkezőnek, amely számára a legelőnyösebb a felvételi eljárás során. A korábban megszerzett oklevelek eredménye szintén pontszámra váltható a felvételi eljárásban, de a többi között többletpontot ér az emelt szintű érettségi vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány is. A legújabb Felvételi tájékoztató karácsony előtt jelenik meg, ám a jelentkezési határidő biztos: 2023. február 15-e lesz.