Hétévnyi kutatás kísérleti eredményeit és tapasztalatait összegzi az SZTE Mezőgazdasági Kar frissen megjelent kiadványa, AZ ÉDESBURGONYA TERMESZTÉSE. A három nyelven: magyarul, angolul és spanyolul is olvasható publikációt Dr. habil. Monostori Tamás, intézetvezető főiskolai tanár és Dr. Szarvas Adrienn, adjunktus szerkesztette. A kiadvány az „Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása - VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17” program által támogatott „Az édesburgonya termőhely- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának, valamint kórokozómentes szaporítóanyag-előállításának fejlesztése” című projekt keretében készült.

A kutatócsoport a növénytermesztési technológiák során tárgyalt hagyományos szempontok közül elsősorban a szaporítóanyag-előállítással, ültetéssel, illetve a tápanyag-visszapótlással foglalkozó négyismétléses kísérletekben jutott új eredményekre, de ezek mellett az éghajlat- és talajigényre, a növényvédelemre, a betakarításra és egyéb szempontokra vonatkozó tapasztalataikat is megosztották a kiadványban.

A kutatás során figyelmet szenteltek a növényvédelmi problémák fokozódásának is – hangsúlyozta Dr. Monostori Tamás –, ugyanis a termőterület növekedésével a batátán egyre több kórokozó és kártevő kártétele figyelhető meg. Vizsgálták az alternatív tápanyag-ellátási módok, például a baktériumtrágyák létjogosultságát, melynek kapcsán arra jutottak, hogy eredményesen használhatók a termésbiztonság és a terméshozam javítására.

Vizsgálták többek között egy rendszeresen visszatérő probléma, a „ceruzagyökér”-képződés okát is. Ilyenkor nem fejlődik ki a raktározó gyökér, azaz a termésként értékesíthető batátagumó, hanem csak ujjnyi vastag, hajszálgyökerekkel borított gyökereket fejleszt a növény. Negatív hatású a gumóképződésre a rendkívüli szárazság, az öntözővíz mennyiségének elégtelensége, a vízellátás rendszertelensége. Pozitív hatású, ugyanakkor, a fajtaspecifikus ültetéstechnológia. Az általánosan javasolt térállástól eltérő, sűrűbb térállás nagyobb terméshozamot eredményezett. Itt ugyan több szaporítóanyagra volt szükség, de a nagyobb termésből eredő nyereség bőségesen fedezte a költségeket.

A batáta esetében is eredményes a gépi betakarítás. A sérülékeny héjon ejtett hibák, sérülések a betakarítás utáni hőkezeléssel jól gyógyíthatók, így a növény hosszabb távon is eltartható. A hőkezelés másik pozitív hatása, hogy a batáta ismert, édeskés íze ennek hatására alakul ki.

Kereskedelmi - és fogyasztói - szempontból probléma, hogy Magyarországon a batáta drága, mivel a hazai földben termett termés nem fedezi a fogyasztói igényeket, az csak szezonálisan, tavaszig kapható, az év többi részében import áruként, vagy feldolgozott formában juthatunk csak édesburgonyához. Az AZ ÉDESBURGONYA TERMESZTÉSE című kiadvány azzal a céllal készült, hogy a kísérletekkel alátámasztott új termesztési szempontok hozzájáruljanak a termesztéstechnológia javításához, a termelői kedv és ezáltal a termőterület növeléséhez.

A batáta szaporítóanyagának előállítása Magyarországon jelenleg még nem áll – a hagyományos gazdasági növényeinknél jól működő - szigorú hatósági ellenőrzés alatt – figyelmeztetett Dr. Monostori Tamás. Jelenleg hét batátavírus fertőz hazánkban, ami – megfelelő kontroll hiányában - egy vegetatív úton szaporított növénynél, mint a batáta rövid úton a hazai szaporítóanyag-ellátás ellehetetlenüléséhez vezethet. A komoly termesztők garantált minőségű dugványokat keresnek, így fennáll a veszélye annak, hogy a hazai fajtákat kiszorítja a külföldről behozott nemzetközi fajták garantáltan vírusmentes szaporítóanyaga.

A kutatásban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán kívül két MATE-kutatóhely, három gazdálkodó, két szakértő, összesen mintegy 25 ember vett részt.