Drónok és vadak – avagy fogoly ül a fűben

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, az ABZ Drone Kft és a Hód-Vad Vadász és Természetvédő Egyesület szervezésében kísérleti fogoly monitoringot végeztünk drónokra szerelt infra – és hőkamerákkal sűrű vegetációban. Azt vizsgáltuk, hogy milyen eredménnyel dolgozik a modern technológia nehezített körülmények között.

Az UAV (Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta nélküli Légi Jármű) eszközök alkalmazása az ökológiában aránylag újnak mondható, de hagyományos, pilóta-vezérelt repülőgépekkel már évtizedekkel ezelőtt készítettek légi felvételeket a földfelszínről. A levegőből történő megfigyelés új perspektívákat nyitott a geográfia, hidrológia, botanika és a zoológia területén. A digitálisan vezérelt eszközök közül a viszonylag kisméretű drónok a legelterjedtebbek, jelenlétük egyre általánosabb a vadbiológiai kutatásokban is, a tanulmányok száma évről évre növekszik. A drónok vadgazdálkodási célú alkalmazása Amerikában vagy Nyugat-Európában már évek óta ismert, de hazánkban is nő az érdeklődés. Ezek az eszközök jól működnek populáció-monitoring, egyedek felkutatása, fészkek keresése vagy akár utánkeresés esetén is, azonban fontos kiemelni, hogy az egyre precízebb technológia ellenére is a módszer hibákkal terhelt, ennek tudatában kell értelmezni az eredményeket. Dániai mezei nyúl monitoring, kanadai fogoly fészek keresés, ausztriai gida mentés. Csak néhány példa a közelmúltban megjelent publikációkból, melyekben drónokat használtak. A gida mentésről Török Henrik riportjában olvashatunk részletesen a lap április számában. A pozitív eredményekre alapozva elhatároztuk, hogy kísérleti jelleggel szürke foglyot keresünk drónnal.

A vizsgálatot 2024. februárjától bioakusztikus felmérések előzték meg, a válaszoló egyedeket a Locus GIS programban lokalizáltuk. A minta terület Hódmezővásárhelytől délre található, kiterjedése nettó 3545 ha, ebből körülbelül 1500 ha-on található természetes fogoly állomány melyet 300 egyed körülire becsülnek. A habitat főként szegély élőhelyekből, mezőgazdasági kultúrákból és gyepekből áll, de megtalálható ugar és fás legelő is. A denzitás a szántókkal határolt füves élőhelyeken a legmagasabb, így itt kezdtük a vizsgálatot. 2024. 04. 11-én 21:00-kor Nagy Sándor vadászmester és Keczer Máté ügyvezető-helyettes vezényletében szállt fel az ABZ Drone Kft. DJI Mavic 3 Enterprise Thermal drónja, mely sikeresen azonosította a hívásra reagáló madarat. 12-én hajnali 4:00-kor folytattuk a kísérletet. A nap folyamán a DJI Matrice 350 + DJI Zenmuse H20N és a Yuneec H850 + E20TvX modelljei kerültek bevetésre. Az eszközök radiometrikus hőkamera egységgel szereltek, amely termál optikai zoom/nagyítási képességgel is rendelkeznek, valamint lézeres távolságmérővel, ami képes a kijelölt pont követésére. Hozzávetőlegesen 35 perces repülési időkkel, csere akkumulárotokkal, 40 méteres magasságból pásztáztunk. A vizsgálat során fás – és lágyszárú növényzetben kerestük a madarakat, összesen mintegy 200 ha került felmérésre, átlagosan tíz ha kiterjedésű mintavételi pontok mellett. Több, mint tíz egyedet azonosítottunk, hétről jó minőségű felvétel is készült. A foglyok melett számos mezei nyulat, fácánt és őzet észleltünk.

Megállapíthatjuk, hogy összeségében a vizsgálat pozitívan zárult. A hipotézis, miszerint a fogoly nagy takarás melett is látható infrás – és hőkamerával szerelt drónokkal, bizonyítást nyert. Ez önmagában is átütő eredmény, hiszen egy ilyen kistestű, rejtőzködő faj esetén ez korán sem volt egyértelmű, ahhoz azonban, hogy a hatékonyságot is vizsgálhassuk, további adatokra és tudományos módszertanra lesz szükségünk. Fontos megemlíteni a felmérés során felmerülő problémákat, úgy mint a madarak helyváltoztatása és gyors mozgása. A hibafaktorok megfelelő kezelése nagyban növelheti a módszer megbízhatóságát, ami új tereket nyithat a földön fészkelő madarak monitoringozásában, fészek számlálásban és mentésben, vagy akár előhely-preferencia vizsgálatokban. Az érzékeny füves élőhelyek és az ott élő fajok védelme közös érdekünk. A szürke fogoly, egykor gyakori endemikus madarunk állományai vészesen megfogyatkoztak. A faj jelenléte egészséges agrár-ökoszisztémákra utal, kezelése már régóta nem csak vadgazdálkodási kérdés.

A kamerával szerelt drónok fontos tényezővé váltak a vadbiológiai kutatásokban, megfelelő módszerrel releváns adatokhoz juthatunk, azonban, ahogy említettük, ezeknek alaposan mögé kell néznünk. A drónos populáció monitoring leggyakoribb problémája az ún. „positive false” észlelés, valamint a duplaszámlálás és a viszonylag rövid repülési időtartam. Ezek ellenére számos tanulmány bizonyítja, hogy a légi számlások a földi becslésekhez képest megbízhatóbbak, valamint kevesebb zavarással járnak. A vadgazdálkodásban egyre aktuálisabb kérdés az állomány becslési módszerek pontossága (és elvégzése). Fontos leszögeznünk, hogy egy teljes egység vadállományának felmérése lehetetlen, ez nem is lehet cél, azonban a rétegzett mintavételen alapuló földi becslések drónokkal történő felülvizsgálata pontosabb eredményeket hozhatna. Ehhez a nagy teljesítményű merevszárnyú modellek lennének alkalmasak. A szakemberek feladata a becslési protokoll kidolgozása és a fajok automatikus detektálása lehetne mesterséges intelligencia segítségével. Dán kutatók (Povlsen et al., 2023) egy nyílt forráskódú európai adatbázis létrehozását javasolják, mely különböző fajok metaadatait tartalmazná.

Köszönjük a lehetőséget az ABZ Drone Kft. csapatának, a Hód-vad Vadász és Természetvédő Egyesületnek, Nagy Sándor fővadásznak és Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának.

Szerző: Beier László, tanársegéd (SZTE MGK Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet)