Konferenciával csatlakozott az idei MTÜ programsorozathoz a Mezőgazdasági Kar

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendeztek konferenciát az SZTE Mezőgazdasági Karon „TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI ÉS TÁRSADALMI HASZNAI” címmel.

A szervezők (a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága, a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara) nevében Prof. Dr. Vágvölgyi Csaba, a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportjának elnöke, az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára köszöntötte a megjelenteket.

A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a november mindig a Magyar Tudomány Ünnepe Magyarországon. Ehhez a rendezvénysorozathoz kapcsolódott a Szegedi Akadémiai Bizottság, ezen belül a Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága, amelynek a Mezőgazdasági Kar számos oktatója is tagja – mondta köszöntőjében Dr. habil. Mikó Edit dékán, a SZAB Mezőgazdaság Szakbizottság elnöke.

„Ebben az évben a mi preferenciák itt a Mezőgazdasági Karon megrendezett MTÜ konferencián, az volt, hogy hogyan tudja a tudomány a gyakorlatot szolgálni, milyen gyakorlati vonatkozásai vannak a mi munkánknak. Nem lehet öncélú a kutatásunk, hiszen a felmerülő problémákra keressük a válaszokat. Mindez csak úgy funkcionálhat, ha együttműködünk a gyakorlattal” – mondta Dr. habil. Mikó Edit.

„Fiatal kutatóink adják elő munkáikat, akik doktori iskoláikat végzik. Sokszínű a paletta a vadgazdálkodástól a takarmányozáson és a tanyakutatáson át, az ökonómiai kérdésekig, a növénytermesztésig, vagy az állattenyésztésig mindenféle témában végeznek kutatásokat kollégáim. Azok a doktorandusz kollégáim is bemutatják friss kutatásaikat, akik külföldről érkeztek, ugyanakkor oktatóként is segítik a Kar munkáját. Előadnak továbbá azok a hallgatóink, akik az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program keretében nyertek támogatást tudományos munkájukhoz” – tette hozzá Dr. habil. Mikó Edit dékán, a SZAB Mezőgazdaság Szakbizottság elnöke.

Beier László István a fogoly élőhely preferenciájának vizsgálatát mutatta be előadásában.

Gémes-Matusek Krisztina az élelmiszeripari melléktermékek takarmányként való hasznosításával foglalkozott előadásában a gazdasági és környezeti hasznokat is vizsgálva.

Köteles Dávid Környezetterhelő elemek detektálása és kimutatása intenzív sertéstenyésztésben címmel tartott előadást.

Lábas Kata Sára a Kisteleki járásban végzett tanyakutatást mutatta be.

Kovács Helga A hátrányos helyzetű Kisteleki járás gazdasági és társadalmi helyzetértékelése címmel mutatta be kutatását.

Nyári Diána Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatása a múltban, geoarchaeológiai vizsgálatok a Duna-Tisza köze futóhomokkal borított területein címmel engedett betekintést doktori disszertációjának kutatási eredményeibe.

Rövid szünet után Gideon Adu Donyina Cytokinin Can Enhance Root Growth In Sweet Potato (Ipomoea batatas L.)' című előadását hallgathatta meg a közönség.

Kovács Flórián azt mutatta be, hogy a bioimpedancia spektroszkópia miként alkalmazható a növények nitrogén-ellátottságának megfigyelésére.

Ezután a Kar idei EKÖP nyertes hallgatói mutatkoztak be.

Pintér Nóra Krónikus obstruktív tüdőbetegség (copd/rao) gyógynövényes kezeléseinek vizsgálata lovak vonatkozásában címmel tartott előadást, Garabuczi Vanessza Klára pedig a tavaszi rozs, mint lehetséges alternatív kultúrnövény klímaváltozáshoz való alkalmazkodását vizsgálta a Dél-Alföldön.

A rendezvényt Szépné Tóth Violetta A termelésből való kikerülést befolyásoló tényezők vizsgálata nagyüzemi tejtermelő tehenészetekben című előadása zárta.