A francia nemzeti mezőgazdasági és agrár-környezetgazdálkodási kutatóintézet (INRAE) és a - neve ellenére teljes egészében francia - fejlesztési célú mezőgazdasági kutatások nemzetközi központja (CIRAD^[1]) szinte az összes tengerentúli francia területen működtet kutatási infrastruktúrát, ami igaz a Kis-Antillákon található Guadeloupe-ra is.

1. kép Cukornád in-situ fajtagyűjtemény

A CIRAD Francia-Antillákat (elsősorban Guadeloupe és Martinique) és Francia-Guyanát lefedő regionális kutatási egysége (CIRAD Antilles-Guyane^[2]) olyan kutatási területekre és az ezekkel összefüggő génmegőrzésre fókuszál, amik a trópusi égöv alatti, sajátos társadalmi és gazdasági föltételrendszerrel jellemezhető területek mezőgazdaságának hosszú távú fönntarthatóságát támogatják. Az egyik fő téma a sokféle növényfaj együttes termesztésével jellemezhető (sőt állattenyésztéssel is összekapcsolt) termelési rendszerek agro-ökológiai kutatása, amihez szervesan kapcsolódik a trópusi haszonnövény-fajok génmegőrzése és genetikai sokféleségének vizsgálata. A „one health” megközelítéshez szorosan illeszkedve hangsúlyos az újonnan megjelenő állatbetegségek kérdésköre, valamint külön nagy egységet képez a trópusi esőerdők kezelése, amit a Francia-Guyanán működő önálló egységük, az UMR ECOFOG Ecologie des forêts de Guyane^[3], azaz a francia-guyanai trópusi esőerdő ökológiájára fókuszáló kutatócsoport fog össze. A három, Közép- és Dél-Amerika határán található francia megyében működő CIRAD-egységek ésszerű munkamegosztás mellett dolgoznak, Guadeloupe-on a kutatók elsősorban egyes növényfajok, szövettenyésztéssel és fagyasztással történő génmegőrzésére, molekuláris biológiai és genetikai vizsgálatára (jamsz, banán, avokádó) fókuszálnak, valamint hangsúlyos a banán fajtanemesítése. A guadeloupe-i CIRAD-egység szerves részét képezi a regionális in vitro és in vivo génmegőrzési hálózatnak (centre de ressources biologiques, CRB^[4][5]), aminek természetesen része az INRAE is, a munkamegosztás közöttük figyelembe veszi az egyes megyék agroökológiai sajátosságait és a helyi mezőgazdaság jellemzőit, valamint illeszkedik az egyes kutatási egységek és az azokban dolgozó kutatók profiljához is. A munka nagyságát jól mutatja, hogy összesen több ezer tételről van szó a következő bontásban (zárójelben a gyűjtemény központja):

• 530 ananászfajta (Martinique),
• 406 banánfajta, ebből 80 vad fajta és 130 régi tájfajta (Guadeloupe, CIRAD - a maga nemében a világ egyik legnagyobb gyűjteménye!^[6]),
• 426 cukornád-fajta (Guadeloupe, CIRAD)
• 480 jamszfajta (Guadeloupe, INRAE)
• 96 mangófajta (Martinique, INRAE/CIRAD),
• valamint ezekhez kapcsolódik az INRAE Martinique-on őrzött, a karibi vad flórát bemutató herbáriuma.

Az ananász esetében nagyon komoly növényegészségügyi problémákat jelent a gyakorlati termesztésben az, hogy a gazdák vegetatív úton szaporítják (ami a banán esetében is igaz), így - elsősorban - a vírusbetegségek okozta terméskiesés jelentős. Ezért elengedhetetlen a termesztett fajták vírusmentesítése, amire a CIRAD komoly szövettenyésztési hátteret tart fönn, a merisztéma-kultúrának köszönhetően képesek a termelőknek egészséges szaporítóanyagot biztosítani.

3. kép Egészséges szaporítóanyag előállítása a CIRAD-nál

A „one health” megközelítés szempontjából is fontos, hogy a CIRAD Guadeloupe-on egy nemzetközi szinten is meghatározó referencialabort működtet, valamint ellátja a CARIBVET hálózat koordinálását a tágan értelmezett karibi, azaz az USÁ-tól a Guyanai-platóig terjedő térségben, kiemelt figyelmet fordítva az újonnan - vagy újra - megjelenő állatbetegségek elleni küzdelemre. Ennek is köszönhetően az állategészségügy területén jól működik a riasztási rendszer, amit tanúsít a sertéspestis Dominikában és Haitin történő megjelenését követő „általános riadó” is. A kutatók szerint hasonlóra lenne szükség a növényegészségügyi területen is, a banán fekete cerkosporiózisát okozó Mycosphaerella fijiensis gomba megjelenése ugyanis nagyon komoly változtatásokat követelt meg az agrotechnikában, ehhez hasonlóra bármikor számítani lehet és kell is, ám egy jól működő riasztási rendszer esetében ez sokkal könnyebb.

A nemzeti agrárkutatási intézet, az INRAE regionális kutatási egységének (INRAE Antilles-Guyane^[7]) kötelékében (azaz Martinique és Francia-Guyana is ide értendő) 180 fő INRAE-alkalmazott dolgozik, közülük 50 a kutató, az ő munkájukat mintegy 100 fő egyéb szerződéses munkavállaló (pl. gyakornok, doktorandusz, posztdoktori ösztöndíjas) egészíti ki. A fő kutatási területek:

• mezőgazdasági tudománnyal kapcsolatos területek (talajtan, növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termelési, illetve élelmezési rendszerek),
• biotechnológia,
• szocio-ökonómia.

Guadeloupe sajátosságai okán helyben a fő hangsúly a növénytermesztésre helyeződik, ezt a munkát négy kutatási egység végzi:

• UR ASTRO Agrosystèmes Tropicaux - trópusi mezőgazdasági termelési rendszerek
• UE PEYI Plateforme Expérimentale sur le Végétal et les Agrosystèmes Innovants en Milieu Tropical - növénytermesztési és innovatív mezőgazdasági rendszerekre szakosodott kísérleti platform
• CRB Plantes Tropicales - trópusi haszonnövények génbankja
• KARUSMART - a klímaváltozás hatásainak ellenálló mezőgazdasági termelési rendszert modellező mikrofarm

Ezzel együtt az állattenyésztés is szerephez jut,

• UR URZ - Unité de Recherches Zootechniques - állattenyésztési kutatási egység
• UE PTEA - Plateforme Tropicale d'Expérimentation sur l'Animal - trópusi állattenyésztési kísérleti platform
• UMR ASTRE (Animal, Santé, Territoires, Risques et Ecosystèmes - állat, állategészségügy, környezet, kockázat és ökoszisztéma)
• CRB CARARE (CARibbean Animal genetic Resources - karibi haszonállat-génbank)
• vegyes termelési rendszert (növénytermesztés és állattenyésztés, polyculture-élevage) modellező mikro-gazdaság.

4. kép A helyi, azaz kreol szarmasmarha-fajta szinte minden egyede jól mutatja a zebu vérvonalat

A kifejezett kutatási infrastruktúrát különböző szolgáltatási egységek egészítik ki, ilyen például a pályázati és projektiroda, a HR, valamint a különböző technikai háttértámogatási részlegek.

A fő kutatási témák közül a következőket érdemes kiemelni:

• termesztett növénykultúrák vízigénye,
• a talajok termékenységének meghatározása,
• a Ralstonia solanacearum okozta baktériumos hervadással szemben rezisztens paradicsomfajták nemesítése,
• Guadeloupe klimatikus és talajadottságaihoz igazodó kukoricafajták előállítása,
• a fenésedéssel (antraknózis) szemben ellenálló jamszgyökér-fajták (Dioscorea spp.) nemesítése,
• a karibi térségben termelt takarmányok, illetve takarmányozási célra használható mezőgazdasági melléktermékek tápértékének meghatározása,
• a kreol (helyi) állatfajták (sertés, kecske) génmegőrzése, valamint biotikus (kórokozók, élősködők) és abiotikus (környezeti) stresszfaktorokkal szembeni rezisztenciájuk növelése,
• a kreol kecskék bélférgekkel szembeni rezisztenciájának genetikai háttere,
• a sertések hőstressz-tűrésének genetikája,
• a rumkészítés során visszamaradó cefre (környezeti) ártalmatlanítása,
• a chlordécone-szennyezés vizsgálata a talajokban, növényekben és állatokban.

Mindkét intézet messzemenően nyitott a magyar ösztöndíjasok fogadására, ezért a melegégövi mezőgazdaság iránt érdeklődő hallgatókat arra biztatjuk, éljenek a lehetőséggel!

Dr. Somogyi Norbert, főiskolai docens