VÁLASZOK A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKRA A MEZŐGAZDASÁGBAN címmel rendeztek konferenciát az SZTE Mezőgazdasági Karon A Magyar Tudomány Ünnepe programhoz csatlakozva.

„Miden évben a Kar bemutatja az oktató-kutató kollégák legfrissebb kutatási eredményeit, ezzel tisztelgünk A Magyar Tudomány Ünnepe előtt. Ez egy országos programsorozat, melynek része a Mezőgazdasági Karon megtartott konferencia is” – foglalta össze a program lényegét Dr. habil. Jakab Péter, a konferencia levezető elnöke.

Hozzátette, ebből az alkalomból mutathatják be Mezőgazdasági Kar három intézetének, az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézetnek, a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetnek, illetve a Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetnek az oktatói, kutatói, valamint PhD hallgatói legújabb kutatásaikat, illetve bemutatkoznak többek között azok a kiemelkedő kari hallgatók is, akik az Új Nemzeti Kiválóság Programban eredményesen pályáztak kutatásaikkal.

Az idei konferencia mottója: „Válaszok a globális kihívásokra a mezőgazdaságban”, így gyakorlatilg az éghajlatváltozás, valamint az egyre növekvő élelmiszertermelés a két legnagyobb kihívás, amellyel a mezőgazdaságnak szembe kell néznie – tette hozzá Dr. habil. Jakab Péter.

Fontos cél, hogy a Kar dolgozói és a hallgatók megismerjék az intézményben folyó kutatói munkát és akár be is kapcsolódhassanak egymás tevékenységébe, de szívesen látjuk a társintézmények oktatóit, kutatóit vagy akár hallgatóit is, továbbá azokat a gyakorlati szakembereket, akiknek felkeltik az érdeklődésüket ezek a kutatási témák – tette hozzá a konferencia levezető elnöke.

„Az éghajlatváltozás hatásait nap mint nap a saját bőrünkön is érezhetjük, az ezzel együtt járó hőstressz pedig például az állattenyésztésben is érezteti hatását. Vannak olyan kollégák, akik azt vizsgálják, hogy milyen megoldások lehetnek az állattenyésztésben az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. A szántóföldi növénytermesztésben, a kertészetben szintén fontos az adekvát megoldások kidolgozása az éghajlatváltozás hatásaira. A drónok a mezőgazdasági termelést nagyban segíthetik, ezzel kapcsolatban is hangzott el előadás A Magyar Tudomány Ünnepének kari rendezvényén” – fogalmazott Dr. habil. Jakab Péter.

Az állattenyésztésben mindenképpen szükség lesz a tartástechnolóiga modernizálására, a növénytermesztésben pedig olyan biostimulátorok alkalmazására, amelyek segítik az élő szervezetek alkalmazkodó képességét a kedvezőtlen hőmérsékleti körülményekhez.

Hosszú távon az a cél, hogy a kutatási eredményeket a cégek és a gazdálkodók beépíthessék gyakorlati tevékenységükbe.

A VÁLASZOK A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKRA A MEZŐGAZDASÁGBAN című konferenciát Dr. habil. Monostori Tamás, az SZTE Mezőgazdasági Kar Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézetének vezetője nyitotta meg, majd két multidiszciplináris szekcióban előadások következtek. Prof. Dr. Czóbel Szilárd, egyetemi tanár mutatta be Dr. habil. Jakab Péter, egyetemi docenssel közös Viharfelhők a láthatáron - újabb komoly kihívás előtt a mezőgazdaság című kutatását.

Biostimulátor kezelések hatása az őszi árpa fejlődésére és termésére címmel Dr. Tar Melinda, tudományos főmunkatárs tarott előadást a Dr. habil. Jakab Péter, egyetemi docenssel és Dr. Csontos Györgyi, főiskolai docenssel közös kutatási eredményekről.

Ezt követte a PhD hallgató, Beier László tanársegéd Drónok és vadak - forradalom a levegőben című előadása.

Majd Köteles Dávid PhD hallgató, tanársegéd Különböző hőmérő műszerek összehasonlítása és potenciális alkalmazása stresszes és érintésmentes termelésben intenzív tenyészsertések paramétereinek vizsgálatával című előadása következett.

Tóth Violetta, tanársegéd, PhD hallgató a Termelésből való kikerülést befolyásoló tényezők vizsgálata nagyüzemi tejtermelő tehenészetekben címmel mutatta be legújabb kutatási eredményeit.

Gémes-Matusek Krisztina, PhD hallgató, tanársegéd Melléktermékek, mint lehetséges alternatív takarmányforrások címmel tartott előadást.

Rövid szünet után Kovács Helga, PhD hallgató, tanársegéd A turisztikai kereslet és kínálat alakulása a Dél-Alföldi régió járásaiban című kutatásába kaphattunk bepillantást.

Ezután Gyalai Ingrid Melinda, PhD hallgató, tanársegéd Különböző csípős paprika fajták beltartalmi elemeinek vizsgálata című előadása következett.

Vineet Srivastava, PhD hallgató, tanársegéd Az állattartásból származó ammónia és nitrogén-dioxid kibocsájtás becslése fotoakusztikus spektroszkópiával címmel mutatta be angol nyelven kutatási eredményeit.

Majd Baccouri Wissem, PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs A hőstressz hatása a szarvasmarhák tejtermelésére című, szintén angol nyelvű előadása következett.

George Wanjala, PhD hallgató, tudományos segédmunkatárs angol nyelven ismertette kutatási eredményeit A genetikai sokszínűség és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás vizsgálata az őshonos juh fajtáknál az OvineSNP50K eszköz alkalmazásával címmel.

Ezután Lábas Kata Sára: A kultúra és a vidékfejlesztés kapcsolatának vizsgálata Hollókő településen, valamint az ÚNKP ösztöndíjas Gálik Edina: Tartástechnológiák és kezelések a szarvasmarhák hőstressze ellen, illetve az ÚNKP ösztöndíjas Sörös Zsófia: Spontán megtelepülő háziméhek pollenkészletének szezonális vizsgálata kedvezőtlen ökológiai adottságú agrártájban című előadását hallhatták az érdeklődők.

Az ebédszünet utána az ÉDESBURGONYA KUTATÁSI SZEKCIÓ előadásaival folytatódott a program, amely egyben az EIP-AGRI édesburgonya kutatás projektzáró konferenciája is volt (VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.1-4.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.1-8.5.1-8.5.2-8.6.1-17” program által támogatott „Az édesburgonya termőhely- és fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának, valamint kórokozómentes szaporítóanyag-előállításának fejlesztése”)

Dr. habil. Monostori Tamás, intézetvezető, főiskolai tanár (Sok)minden a batátáról - egy EIP-AGRI projekt tapasztalatai címmel számolt be a pályázat legfontosabb mérföldköveiről.

Dr. Szarvas Adrienn, adjunktus Az édesburgonya termesztéstechnológiájának és szaporítóanyag-előállításának fejlesztésében elért eredmények és tapasztalatok címmel ismertette kutatási eredményeit.

Ezután Bordé Ádám, PhD hallgató, a TTIK tudományos segédmunkatársa Egy kiváló biokontroll képességekkel rendelkező Bacillus licheniformis törzs termésnövelő hatásának vizsgálata édesburgonyában címmel tartott előadást készülő doktori disszertációjának kutatási eredményeiből.

Majd BSc hallgatóink, Király Attila: FloraHumusz és talajbaktérium hatása az Ásotthalmi-12 édesburgonya termésmennyiségére című és Bazán Botond: A FloraHumusz és az Elice Vakcina hatása az édesburgonya termésmennyiségére és beltartalmi értékeire című előadásait hallgathattuk meg.

A konferenciát Gideon Adu Donyina, PhD hallgató, tanársegéd angol nyelvű előadása zárta "Növényi növekedésszabályozók hatása az édesburgonya [Ipomoea batatas (L.) Lam.] in vitro és in vivo hajtásképződésére, valamint abiotikus stresszekkel szembeni ellenállóképességére" címmel.