Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
A Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara 2026. május 14-én tartotta meg az idei Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében „Ember a gép mögött: a precíziós állattartás, az adatalapú döntéshozatal és a mesterséges intelligencia szerepe a hazai állattenyésztésben” című konferenciáját, amelynek a Konferencia pavilon adott otthont.
A rendezvényen Dr. habil. Mikó Edit egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja, valamint Dr. Tóth Tamás, a MAPÁE elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit, bemutatva a precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia helyét és jelentőségét a hazai állattenyésztés jövőképében.
Ezt követően Dr. habil. Alexy Márta, az Óbudai Egyetem egyetemi docense Precíziós állattartási adatok és mesterséges intelligencia a telepi döntéstámogatásban: a szenzoradattól a beavatkozásig címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Kifejtette: egy állattartó telepen naponta több ezer apró esemény történik, az ember ezeknek csak egy részét láthatja, a szenzorok viszont folyamatosan mérnek. A mesterséges intelligencia képes arra, hogy az adatokban rejlő mintázatokból általánosítható információkat adjon. A precíziós állattartás lényege az adatvezérelt, időben történő döntéstámogatás. A szenzoradat azonban csak kiinduló pont, értékké az adatelőkészítés az integráció és az értelmezés teszi. Hozzátette, a mesterséges intelligencia erős eszköz, de csak jó minőségű, validált és kontextusba helyezett adatokkal van értelme használni. A jövő telepén az állattenyésztési- és tartási szaktudás és az informatika együtt teremti meg a versenyképes, fenntartható és állatjóléti szempontból is jobb működést.
Dr. Hejel Péter, az Állatorvostudományi Egyetem tudományos munkatársa Korai felismerés és előrejelzés a precíziós állattartásban: állategészségügyi és reprodukciós alkalmazások címmel tartotta meg előadását. Hangsúlyozta: a precíziós állattartás egy állomány-menedzsment megközelítés, amely az állatok, valamint az állattartási környezet folyamatos, automatizált, szenzoralapú megfigyelésére épül, amely így adatokat szolgáltat a szakmai döntésekhez. E területen számos fejlesztés várható. A többi között megtörténik majd az új, eddig nem ismert biológiai indikátorok azonosítása és mérése. Továbbá a multimodális rendszerek kidolgozása: a különböző szenzorok integrálása egy platformba és az adatok együtt történő felhasználása. A döntéstámogató rendszerek fejlesztése szintén elengedhetetlen, hiszen a felhasználóknak nem nyers adatokra, hanem információkra van szükségük. Az AI-alapú előrejelző funkciók fejlesztése, valamint a validációs protokoll kiszélesítése szintén az elkövetkezendő időszakban várható.
Dr. Süli Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense Precíziós takarmányozás és termelésirányítás: hatékonyság, optimalizálás és fenntarthatóság címmel tartott előadást. Elmondta: a mesterséges intelligencia rengeteg adatot ad, ennek ellenére a gazdálkodók, telepvezetők reakciódöntéseket hoznak. A SZTE MGK konzorciumi partnereivel az IntelliFarmMoo rendszer tökéletesítésén dolgozik. Az „Okos Gazda Szeme” egyedi megfigyeléseket is lehetővé tesz, ezáltal a rendszer reaktívból prediktívvé válik. A többféle adatforrást az MI integrálja, megtisztítja és végül egységesített adatokba rendezi, amely által lehetővé válik az előrejelzés. A cél tehát a döntéstámogatás. Kiemelte, a takarmányozás az egész termelési lánc kulcsa. A precíziós takarmányozás pedig a klímakockázat ellen nyújt segítséget. A folyamat végén az adatból döntés, a döntésből eredmény születhet, létrejön a komplex, adatalapú telepoptimalizálás a precíziós állattartásért.
Ezután kerekasztal-beszélgetés következett Mitől működik a precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia a gyakorlatban? Lehetőségek, korlátok és bevezetési feltételek a hazai állattenyésztésben címmel. A részvevők Prof. Dr. Urbányi Béla (az MTA levelező tagja, MTA Állattudományi Bizottság elnöke) Dr. habil. Süth Miklós (rektorhelyettes, intézetvezető, Állatorvostudományi Egyetem), Prof. Dr. Komlósi István (egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar) és Prof. Dr. Póti Péter (egyetemi tanár, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) voltak, a beszélgetés moderátora Halmos B. Ágnes a Kistermelők Lapjának felelős szerkesztője volt.
A konferencia második részében Dr. Benk Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense tartott előadást Ember a rendszerben: milyen kompetenciákra van szükség a precíziós állattartás eredményes alkalmazásához? címmel. Kiemelte: a precíziós gazdálkodásban a gazda szerepe nem szűnik meg, hanem fokozatosan átalakul. A hangsúlyok a fizikai munkavégzéstől a rendszermenedzsment irányába tolódnak, de a technológia csak akkor eredményes, ha azt a felhasználó képes értelmezni és uralni. A digitális átálláshoz a mezőgazdasági oktatásnak is alkalmazkodnia kell, a hagyományos állattenyésztési ismeretek mellett az informatika, az adatelemzés, a robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap. Mindez megjelenik az SZTE Mezőgazdasági Kar képzési struktúrájában is olyan kurzusok keretében, mint pl. a Robotika a mezőgazdaságban, a Mezőgazdasági adatfeldolgozás, a Mezőgazdasági képfeldolgozás, az IoT eszközök alkalmazása a mezőgazdaságban, vagy az Okos (smart) mezőgazdaság.
Ezután Dr. habil. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tanszékvezető egyetemi docense tartott előadást, „Ki irányít valójában? – Ember és algoritmus együttműködése a precíziós állattenyésztésben” címmel. Kifejtette: az algoritmus támogatja az emberi a döntéshozatalt, de nem helyettesítheti azt. Az ember rendelkezik tapasztalattal, intuícióval, birtokában van az etikai megfontolásoknak, a komplex helyzetek értékelésének és a felelősségvállalásnak. Az algoritmus nagy mennyiségű adatot tud értelmezni gyorsan, objektíven. Képes a folyamatos monitorozásra és az előrejelzésre. Az adatgyűjtés - elemzés - döntéstámogatás - beavatkozás cselekvési láncban a legoptimálisabb, ha az emberi tapasztalat az adatalapú döntéstámogatással párosul.
Dr. habil. Mikó Edit egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja zárta az előadások sorát Képzés, szemléletváltás és szakember-utánpótlás a precíziós állattartás korszakában című prezentációjával. Elmondta, a precíziós állattartás eszközrendszere folyamatosan fejlődik, szenzorokat, robotikát, mesterséges intelligenciát alkalmazunk, azonban a rendszer értéke azon múlik, hogy ki értelmezi az adatokat, és ki hoz felelős döntést. A jövő állattartásában nem az ember helyét veszi át a technológia, hanem az ember felelőssége válik összetettebbé. A jövő állattartó szakembere nem kevesebbet tud majd az állatokról, hanem máshogyan látja: viselkedési, termelési, egészségügyi és digitális adatokon keresztül egyaránt vizsgálja őket. A gép nem veszi át a szakmát, hanem újraértelmezi az ember szerepét. Ennek megfelelően kell átalakítani az oktatást is, a precíziós állattartás oktatása nem lehet egyetlen tantárgy feladata, át kell szőnie az állattenyésztési, takarmányozási, állategészségügyi, ökológiai és telepirányítási képzést egyaránt. Olyan korszerű állattenyésztést kell oktatni, amelyben a precíziós szemlélet, adatelemzés és a digitális eszközrendszer már alapkompetencia.
