Perifériától a lehetőségekig címmel könyvbemutatón tárta az érdeklődők elé a Kisteleki járás helyzetét és jövőjét Dr. Kovács Helga, az SZTE Mezőgazdasági Kar oktatója

A Csongrád-Csanád vármegyei Kisteleki járás helyzetét ismertette Dr. Kovács Helga, Karunk oktatója az SZTE MGK Kari Tanácstermében megrendezett könyvbemutatón, ahol a szerzővel A Kisteleki járás társadalmi-gazdasági helyzetének és fejlesztési lehetőségeinek aktuális kérdései című könyvéről Dr. habil. Komarek Levente, az SZTE Mezőgazdasági Kar oktatási dékánhelyettese beszélgetett. Egy jelenleg hatályos kormányrendelet (290/2014. XI. 26.) szerint ez a járás hazánk 41. legszegényebb járása, amely fejlesztendő térségnek minősül – derült ki a könyvbemutatón.

A Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Baks, Ópusztaszer és Balástya településeit felölelő járás a területi elmaradottság több tényezőjével küzd, a többi között az alacsony foglalkoztatottsággal, a fogyó népességgel, az elszigeteltséggel vagy a térségi jövedelemtermelő képesség gyengeségével. Ennek ellenére a települések önkormányzatai helyi kezdeményezésekkel: különféle támogatásokkal, helyi bérlakásprogrammal, a bölcsődei, óvodai és általános iskolai szolgáltatás biztosításával és a többi között például iskolakezdési támogatással is igyekeznek a fiatalokat a járás településeire csábítani. Emellett kamatoztatják a járás turisztikai adottságaiból eredő lehetőségeket is, különösen Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékpark vonzerejét kiaknázva. A szerző nemcsak statisztikai adatok segítségével vizsgálta a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális különbségeket, hanem megszólította a helyi vezetőket interjúk segítségével és a lakosságot is kérdőíves módszerrel, így a számok mellett a valós tapasztalatok is kirajzolódtak, biztató képet adva a Kisteleki járás jövőjéről.

„A hátrányos helyzetű Kisteleki járást vizsgáltam, gazdasági, társadalmi és infrastrukturális szempontból. Két időpontot választottam, hogy lássam, hogy az elmúlt 10 évben hogyan alakult a Kisteleki járás helyzete. A kutatás beigazolta, hogy volt előrelépés a járás helyzetében. Primer és szekunder kutatási módszereket is alkalmaztam. A szekunder kutatás módszereként, egy komplex fejlettségi mutatót alkalmaztam, mely eredményeként elmondható, hogy a járás fejlettségében pozitív változás volt megfigyelhető 2013 és 2022 között. Ugyanezt az eredményt támasztották alá a Kisteleki járás lakosaival készített interjúk is” – mondta Dr. Kovács Helga.

Hangsúlyozta, a területi egyenlőtlenségek vizsgálata fontos téma napjainkban, mert ezek a különbségek feszültséget szülnek a politikában, a szociális kérdésekben, illetve a vagyon újraelosztásának kérdéseiben is. A szakadék sajnos egyre mélyül, pedig fontos lenne, hogy ezeket a különbségeket csökkenteni tudjuk.

A szerző beszélt arról is, hogy érdemes lenne folytatni a későbbiekben a téma kutatását, 5-6 év múlva újabb méréseket végezni, mivel a BYD gyár beindulása számos úgy munkahelyet jelent majd a térségben, új perspektívát adva azok számára, akik a vidéki életet választják a nagyváros helyett.