Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
Szegedi Tudományegyetem
Mezőgazdasági kar
A Nemzetközi Növények Napja alkalmából rendeztünk konferenciát
A Szegedi Tudományegyetem Növényvédelem az Élelmiszerbiztonságért Kutatócsoportja, valamint a SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság Növényvédelmi Munkabizottsága konferenciával csatlakozott a Nemzetközi Növények Napja (Fascination of Plants Day 2026) programsorozathoz. A „Növények titkos élete” című tanácskozást 2026. május 29-én rendezték meg az SZTE Mezőgazdasági Kar Kari Tanácstermében.
„A rendezvényt kétévente szervezik meg, 2012 óta idén immár nyolcadik alkalommal. Május 18-a hivatalosan a Növények Napja, a kapcsolódó programokat pedig egész május folyamán lehet megtartani. A mai eseményre hallgatók, oktatók és külsős érdeklődők egyaránt ellátogattak. Az előadások számos aktuális témát érintenek: szó esik többek között a sivatagi kertészeti növények termesztéséről, a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásáról, a fásítás lehetőségeiről, valamint a növények klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességéről is. Az én előadásom a növények és kórokozók közötti láthatatlan harcot mutatja be, különös tekintettel a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-kórokozóra. Az előadás címe: A láthatatlan háború – növények vs. kórokozók” – mondta Dr. Albert Réka főiskolai docens, a rendezvény szakmai koordinátora.
Dr. Hódi László „Korunk pestise a napraforgó-termesztésben: a szádor” címmel tartotta meg előadását.
„Ezek holoparazita növények. Zöld színtest nélküliek, nem fotoszintetizálnak. Akkor csírázik ki a szádormag, ha érzi, hogy mellette napraforgónövény kelt ki, ezután egy rövid tömlővel ránövi magát a napraforgó gyökerére és onnan szívja el a nedvességet és a tápanyagokat. Ez az élősködő növény a továbbiakban a talajjal gyakorlatilag nincs is kapcsolatban” – mondta Dr. Hódi László.
Hozzátette, egy szádormag 20 évig megőrzi csírázóképességét a talajban, és 500 ezertől 1 millió magot képes érlelni, ezért óriási károkat tud okozni a napraforgótáblákban.
Dr. Somogyi Norbert „Kertészet sivatagi körülmények között” címmel Észak-Afrikából hozott szemléletes példákkal tartotta meg előadását.
Prof. Dr. Czóbel Szilárd „Feltámadhatnak-e a növények? – élő halottak nyomában” címmel beszélt a szárazságot jól tűrő növényfajtákról.
Dr. habil. Lantos Ferenc „AI- és számítógép-technológia által vezérelt paprikatermesztés Szentesen” címmel mutatta be előadását.
Dr. Mihály Róbert „A tudomány szerepe az árpanemesítésben” címmel tarott előadást.
Dr. Duray Balázs pedig „Klíma- és talajalkalmassági modellezés az alföldi fásítási potenciál vizsgálatában” címmel mutatta be előadást.
