A közösségi tudomány felé is nyitott idén a Hód-Mezőgazda Tanösvény - a komposztálás és a talajtakarás is bekerült az állomáshelyek közé

Több mint nyolc állomáshelyen mutatta be a talaj, a talajbiológia, a kímélő talajművelés, a növényélettan, a növényi stressz, valamint a takarmánynövények, illetve a takarmányozás, a komposztálás és a talajtakarás vízmegtartó hatásának témáit a Hód-Mezőgazda Tanösvény, amelynek célja idén is az edukáció volt. A 32. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Nemzetközi Szakkiállítás és Vásár keretében megtartott program ezúttal nemcsak a gazdálkodókat szólította meg, hanem a közösségi tudomány területére is elkalandozott: a kiskerttulajdonosoknak és kertbarátoknak is igyekezett segítséget nyújtani.

„Szeretnénk beszélni azokkal a kiskerttulajdonosokkal és kertbarátokkal, akik ugyan nem növénytermesztéssel foglalkoznak, de otthon van egy díszkertjük, vagy haszonkertjük. Beszélgetünk velük a többi között arról is, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy javítsák a talajukat. Hogyan tudják megőrizni a vizet, hogyha öntöznek. Milyen módon tudják ezeknek a talajoknak a szervesanyag-tartalmát, védelmét fokozni. Arról is tájékozódhatnak, hogy a megváltozott klimatikus viszonyokhoz és a csökkenő csapadékmennyiséghez milyen növénytársításokat tudunk ajánlani, ami akár egy díszkertben is jól működik” – mondta Dr. Hupuczi Júlia, az SZTE Mezőgazdasági Kar főiskolai docense.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, a takarmányozás, vagy akár a talaj is mind-mind egyazon rendszer része – ezt a gondolatot szerették volna erősíteni az érdeklődőkben – mondta a szakember. Dr. Hupuczi Júlia hozzátette, nagyon sok kérdés érkezett a gazdálkodóktól a kímélő talajművelésről is, hiszen nagyon sok művelésből eredő talajhibával szembesülnek a mindennapokban.

Az egyik állomáson Dr. Makó László, az SZTE Mezőgazdasági Kar adjunktusa várta a kiskerttulajdonosokat, ahol a komposztálás és talajtakarás lehetőségeit mutatta be.

„Egy társasházi lakásban is megoldható, hogy a főzés során keletkezett zöldhulladékot odaadom a gilisztáknak, amelyet elfogyasztanak. Egy úgynevezett zöld-barna hulladékot kell készíteni, elképesztő, de a WC-papír gurigától kezdve a cipősdobozig mindent megesznek a giliszták. A végén pedig egy tökéletes kézműves talajt kapunk, amiben azután a paprikapalántáktól kezdve bármit termeszthetünk. Ezáltal egy otthoni, körforgásos gazdálkodást is létre tudunk hozni, hulladéktermelés nélkül” – mondta Dr. Makó László.

Hozzátette, a fa, a mulcs, a szalma vagy a fűnyesedék többféle módon hasznosítható. A már korábban említett komposztként, vagy akár talajtakarásra is alkalmas. A talajtakarás hasznos lehet, hiszen ha nem közvetlenül a talajt süti a nap, akkor kevésbé fog a talaj párologtatni és vizet veszíteni; de szabályozza például a talaj felső rétegének hőmérsékletét is.

Együttműködő partnerek:

Hód-Mezőgazda Zrt., SZTE Mezőgazdasági Kar, AXIÁL, HORSCH, PROFEED, PHYLAZONIT, ÁT Kft., ExperiPlant, Dr. Parádi István, Magyar Mezőgazdaság Kft., Agro Napló, Agroinform.hu, Magyar Földtani Védegylet