Fehér Sándor, a génmegőrzés megszállott embere vehette át az idén a Sófalvy Ferenc Vándordíjat

A XXXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Ünnepélyes díjkiosztóján vehették át elismeréseiket a legkiválóbb tenyésztők.

A baromfitenyésztés kategóriában az ország minden tájáról 17 kiállító 51 kiállított csoporttal, illetve hibriddel vett részt. A bemutatott csoportokat Bögréné Bodrogi Gabriella, Látits Miklós, Dr. Benk Ákos, Karunk főiskolai docense, valamint Prof. Dr. Mihók Sándor értékelte.

5 fajtacsoportban összesen 18 kategóriadíjat, valamint 1 különdíjat és 1 Nagydíjat ítéltek oda.

A baromfi kategória különdíjat, azaz a Sófalvy Ferenc Vándordíjat idén Fehér Sándor tápiógyörgyei tenyésztő vehette át.

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar 2014-ben a baromfitenyésztés területén végzett kiemelkedő oktatási, kutatási, továbbá a fajtanemesítési és fajtafenntartási tevékenység elismerésére Sófalvy Ferenc Vándordíjat alapított. A vándordíj egy gránitkocka talapzaton álló bronz körplasztika, mely egy kendermagos kakast ábrázol. A vándordíj mellett minden kitüntetett egy 10 cm átmérőjű bronz plakettet is kap, mely néhai Sófalvy Ferenc arcképét ábrázolja. A díj odaítéléséről háromtagú kuratórium döntött. A díjat Gubisiné Sófalvy Erzsébet, Dr. Sófalvy Ferenc lánya és Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense adta át Fehér Sándornak.

Fehér Sándor a magyar tyúk különböző változatait tenyésztette és gyűjtötte tudatosan, mégis a magyar lúd és a magyar kacsa volt számára a legkedvesebb. Előbb a szülői, nagyszülői örökségből sima tollú magyar ludat, majd Erdélyből fodros tollú magyar ludat gyűjtött. Később az ország más területéről is szerzett be simatollú magyar ludat, sőt fodrostollú magyar ludat is.

Háza udvarán és a tanyáján mindig volt a magyar tyúkfajtákból is. Szinte minden színben, talán fehér tollú a legkevesebb. Gyöngytyúk génbanki állománya is volt.

Nem csak tanácsaival, hanem tapasztalatával is segítséget nyújtott az egykori Kisállattenyésztési Kutató Intézet génbanki állományának létrehozásában. A magyar lúd mindkét fajtájával, a simatollúval és a tollszerkezetes fodrostollú magyar lúddal, továbbá a fogolyszínű tyúkkal segítette is a génbanki állomány létrehozását. Különösen áll ez a régi magyar kacsásra, mert állományában a vadas, fehér és a ténylegesen tarka színű egyedek is mindig előfordultak.

„Tisztelettel megköszönöm, hogy a nevem egyáltalán felmerült, hogy a kis porszem felkerülhetett a nagyok közé. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet munkájába úgy kapcsolódtam be, hogy a nálunk tenyésztett fajták tojásaiból adtam át az intézetnek példányokat génmegőrzésre, amelyet fajtánként elismertettek. Szerencsés vagyok, mert harminc évvel ezelőtt nagyszerű tenyésztőket ismerhettem meg az ország minden tájáról, és a határon túlról is, akik olyan csodálatos állatokkal foglalkoztak, amelyeket ma már el sem tudnánk képzelni. Ezekből gyűjtöttem be és szaporítottam a saját állományomat. Szerencsés vagyok, mert mindig azt csináltam, amit szerettem, ott éltem, ahol szerettem, és egész életemben boldog családban éltem” – mondta a Sófalvy-díjas Fehér Sándor.

Fehér Sándor elmondta, hogy a magyar kacsa állományát 2024-ben felszámolni kényszerült. A madárinfluenza járvány következtében foganatosított óvintézkedések pedig óriási károkat okoztak a legutóbbi időkben is még meglévő jelentős sárga magyar tyúk, kendermagos magyar tyúk, fodrostollú magyar lúd, valamint sima tollú magyar lúd állományában is. Féltve őrzött génbanki állománya is kiirtásra került.

„A történtek lelkileg annyira megviseltek, hogy túl nagy fába már nem vágom a fejszémet, de Erdélyből még egy olyan állományt sikerült beszereznem, amely már nagyon ritka ott is. Egyetlen faluban lelhető fel olyan fodros tollú magyar lúd, ahol a gúnár fehér, a tojó pedig csak tarka. Egy harminc darabos állományt behoztam ezekből, ez az állomány már biztosan megmarad” – mondta a Sófalvy vándordíjas Fehér Sándor.

Baromfitenyésztés kategóriában a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar különdíját Vígh Attila, a Lara Farm képviseletében kapta, a bemutatott Palóc tyúk csoportért.

Ugyanebben a kategóriában az SZTE Tangazdaság Kft. – az Őshonos magyar tyúk fajtacsoportban Kendermagos magyar tyúk csoportjával első helyezést, valamint az Őshonos erdélyi kopasznyakú tyúk fajtacsoportban Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk csoportjával ugyancsak első helyezést ért el.

A juhtenyésztés kategória díjainak odaítélésében sem volt egyszerű dolga a bírálóknak, hiszen az idei kiállításra a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tagjai évtizedek óta nem látott számban és minőségben neveztek tenyészállat-csoportokat. 35 tenyésztő 77 csoportban mutatott be 270 juh- illetve kecske egyedet. A kiskérődző stand rendkívül színes módon mutatta be a hazai fajtákat, hiszen 19 juh és egy kecskefajtát tekinthetnek meg a látogatók. A szakmai bírálatok, az összevetések, illetve az eredmények egy öttagú bíráló bizottság döntése alapján születtek meg.

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar különdíját Hulyák István, kisgyőri tenyésztő kapta, a kiállításon bemutatott dorper csoportjáért. A díjat Dr. Kocsisné Dr. Gráff Myrtill, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának főiskolai docense adta át. A díjat a tenyésztő távollétében Osvai Péter, régióvezető vette át.