Bezár

Hírarchívum

Radnoti_nyito

Mérlegen Radnóti Miklós, a szegedi egyetemista 5 éve a költészet világnapja alkalmából

Mérlegen Radnóti Miklós, a szegedi egyetemista 5 éve a költészet világnapja alkalmából

2021. március 19.
9 perc

Tudta? 90 éve, hogy elkobozták az SZTE alumnusa, Radnóti Miklós verskötetét. A költészet világnapja, március 21. alkalmából 21 kevéssé ismert infótöredéket gyűjtöttünk össze a szegedi egyetemen 1930 és 1935 között Glatter és Radnóczi Miklósként szereplő magyar-francia szakos hallgatóról, aki Radnóti Miklós, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Miért Radnóti?

A költő apai nagyapja, Glatter Jónás, a ma Szlovákiához tartozó Gömör-Kishont vámegyében, Radnóton volt kocsmáros. A költő ettől a településtől kölcsönözte vezetéknevét. 1927-ben az Új Századok című lapban publikált először Radnóti-Glatter Miklós néven. A – Glatter nélküli – Radnóti Miklós nevet először 1929 decemberében a Kortársban megjelent kritikája aláírásaként használta.


Radnoti_3_tiszataj_2009_005_010-013_pdf

 

Az első kötet

„Elsőkötetes szerzőként” érkezett Szegedre a 21 éves ifjú. A Kortárs Kiadó gondozásában, Budapesten, 1930 márciusának elején jelent meg első verskötete, a Pogány köszöntő.

 

„Hugomnak…”

Féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek ajánlja az első kötetében megjelent versét: Sok autó jár itt – Hugomnak.

„(…) Testvérem, látod ketten vagyunk: egy apa

álma és két anya kínja sikoltoz bennünk. (…)”

 

Francia_szeminarium_kirandulasa_1931_KK_j
Kiránduláson a francia szakos szegedi bölcsészek.


Miért Szeged?

1930. július végén tudta meg, hogy a „numerus clausus”, vagyis a zsidóság egyetemi felvételi arányát korlátozó, 1920. évi XXV. törvénycikk rendelkezései következtében nem a budapesti, hanem a szegedi egyetemre vették fel.

 

Fanni

Diákkori szerelme, Gyarmati Fanni fotójával és a Károli-féle Bibliával 1930. szeptember 11-én érkezett Szegedre az „irodalmi körökben közismert költő”, Radnóti Miklós.

 

a_szegedi_bolcseszkar_anno


Leszámoló palotából bölcsészkar

A költő 1930. szeptember 12-én iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakjára. Összesen 147 pengőt fizetett: 102 pengő beiratkozási díjat és 45 pengő egyesületi illetéket. A MÁV-tól megkapott, úgynevezett Leszámoló Palota kibővített és átalakított épületében, a Szukováthy (ma Ady) téren folytathatja működését a szegedi Ferenc József Tudományegyetem „bölcsészet-, nyelv és történettudományi kar”. Az 1930-1931. tanév évkönyve szerint 1789 hallgató – köztük 273 bölcsész – iratkozott be a szegedi egyetemre.

 

Professzorok

Már egyetemi beiratkozása napján felkereste a piarista paptanárt, a neves irodalomtörténészt, a költőt, Sík Sándort. Radnóti bekerült a professzor privát szemináriumába: a – privatissimum – foglalkozásokat a professzor a piarista rendházban tartotta. Oldott légkörben, tea mellett beszélgettek, gyakran sétáltak a Tisza parton. Életrajz írói szerint e kapcsolatnak döntő szerepe lehetett abban, hogy Radnóti később áttért a katolikus hitre.

Nagy hatással volt Radnótira szegedi professzorai közül Zolnai Béla irodalomtörténész, a francia kultúra kiváló ismerője is. A szegedi Széphalom folyóirat szerkesztőjeként Radnóti több versét is közölte. Ez oka lehetett annak, hogy szegedi professzorát kérte fel keresztapjának, amikor áttért a keresztény hitre.

 

Az első szegedi vers

A dél-alföldi táj, a Tisza és Maros ölelkezése ihlette első szegedi versét, az 1930 októberére dátumozott Zaj, estefelé címűt.

„Már a Maros füzes partjai

közt jön el hozzám a messzi

vidék! (…)”

 

Jerney_haz


4 év 6 albérlet

Szegeden 4 év alatt 6 albérletben lakott az egyetemi hallgató. Első albérlete a Széchenyi tér 8. számú, úgynevezett Jerney ház I. emeleti 15. számú lakásában volt. Szobát bérelt a Valéria (ma Bartók) tér 11. 1. emelet 3-ban. Következő albérlete, a Zrínyi utca 8. szám alatti lakóház helyén ma az SZTE ÁOK Apáthy Kollégiuma áll. A Bokor utca 2. számú, úgynevezett Wolf-ház falán emléktábla is őrzi, hogy 1934 első felében itt lakott Radnóti. Aztán az egykori szegedi „mulatónegyedben”, a Bánomkert sor 7. szám alatti, úgynevezett Angyal-házban bérelt szobát. A Horthy Miklós (ma Dózsa György) utca 22. második emeleti lakásban volt az utolsó, tartósabb albérlete.

Az 5. évben, a szakvizsgák rövid időszakában a Kölcsey utca 5. és 10. szám alatt vett ki szobát

Szállásai alaprajzát is fölvázolta azokban a levelekben, amelyekben beszámolt Fanninak arról, hogyan érzi magát Szegeden.

 

Radnoti_Ujmodi_pasztorok_eneke_cimlap

A „növelő közösség”

Alapító tagja az 1930-ban született Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumban. Ez a szegedi fiatal alkotók és tudósok szakmai és baráti társasága lett Radnóti számára „a növelő közösség”. Részt vett a falujárásokon, kapcsolatba került a népköltészettel. Az irodalomtörténészek szerint e „MűvKoll” tagjaként ért igazi költővé. A kör tagjainak címzett költeménye, a Kortárs útlevelére szegedi éveinek egyik kulcsverse. A csoport szellemi vezetője és fő szervezője Buday György, a későbbi világhírű fametsző. A Tiszatájban megjelent visszaemlékezése szerint Radnóti csatlakozása azzal járult hozzá a mozgalom fejlődéséhez, hogy „munkánk egyetemesebb, országos és európai, a szó valódi értelmében népi és ugyanakkor nemzetközi szemléletét érezte céljának”, szemben a provinciális „szegediességgel”.

 

Elkoboztatott kötet

A szegedi egyetemistának Újmódi pásztorok éneke címmel 1931 márciusának végén jelent meg a második verskötete. „Vérbeli szegedi kötet ez” – mondják –, hiszen a 31 versből 19 az egyetemi városban született. Ám két hét elteltével, április 14-én a budapesti ügyészség „szemérem elleni vétség” és „vallás elleni kihágás” indokkal elkoboztatta a kötetet. Az ifjú költőt az Arckép, valamint a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért, vallásgyalázás miatt vonta perbe a budapesti törvényszék és a fővárosi ítélőtábla. Nyolc nap fogházra ítélték. Büntetését azonban – irodalomtörténész tanára, Sík Sándor közbenjárására – egy év próbaidőre felfüggesztették.

 

Párizs és Afrika

Nyelvtudásának a bővítése volt a célja, ezért 1931. július 3. és augusztus 30. között Párizsba ment, beiratkozott az Alliance Francaise tanfolyamára. Ezen az első franciaországi útján inspirálódott is. Nagy hatással volt rá például a párizsi Gyarmatügyi Kiállítás, ahol felfedezte Afrika művészetét. Ennek hatására írta például az Ének a négerről, aki a városba ment című versét.

A világirodalomból – többek között – Apollinaire, Cervantes, La Fontaine, Shakespeare műveit fordította magyarra Radnóti.


Szegedi_Fiatalok_1932_2015-07-18_radnotifoto-1
Csoportkép a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma rendezvényén.

 

Őszikék és a film

Radnóti kedves költője Arany János, akitől az Őszikék hatottak rá leginkább. A korabeli filmek közül Párizsban megnézte Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan című regényének adaptációját és Clair: Párizsi háztetők alatt című filmjét.

 

Szechenyi_ter_anno_Jerney_hazzal


Előadás és felolvasás

A kortárs magyar líráról 1931 decemberében, Sík Sándor felkérésre tartott előadást.

Az új magyar költészet és irodalmi problémák címmel a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma szervezett Radnótinak programot a szegedi egyetem központi épületében, a mai Dugonics tér 13. szám alatt, a II. emeleti 3. teremben. A rendezvényről a Délmagyarország 1933. február21-i számában tudósított.

A rangos szegedi kulturális és tudományos szervezet, a Dugonics Társaság 1933. december 17-i ülésén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma négy tagja szerepelt – adta hírül két nappal később a Délmagyarország is. Tanítványait Sík Sándor professzor úgy mutatta be, hogy „mind a négyen szoros kapcsolatban állnak és dolgoznak az egyetemmel annak az irodalomtörténeti szemináriumnak a keretei között, amelynek ő a professzor vezetője”. A tudósító szerint „Radnóti Miklós invenciózus költeményei közül olvasott fel néhányat.” A Szegedi Napló azt is megírta, hogy Radnóti „hat értékes és gondolatokban gazdag” költeményét mutatta be.

1935. szeptember 2-án a Rádióban olvasta fel néhány versét Radnóti.


Karasz_utca_anno_ff

Menza

„(…) Drága, van már szobám, itt lakom már, de kosztom még nincs. Talán 15-én megnyílik, ha van elég jelentkező, a zsidó menza. Ma két almát ebédeltem és egy rúd csokoládét, amit Ilka néni csomagolt be. Vigyázni kell a pénzre. Most ugyan itt hagyott 100-at a nagybátyám, mert első hónap, de sok a kiadás. A szoba egy kis luk, de 25 pengő. (…)” – írta 1932. szeptember 12-én Fanninak.

A zsidó menza a MIEFHOE, azaz a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületének a székházában, a Kárász utca 6. szám alatti épület 2. emeletén működött. „Itt étkeztek a zsidó diákok délben és este. (…)” – derül ki K. Zoltánné visszaemlékezéséből.

 

Radnoti_Labadozo_szel_cimlap

Teadélután

A MIEFHOE helyiségeiben minden „vasárnap öttől zenés teadélután volt. (…) Meg voltunk hívva, mert akárki nem mehetett, csak akit ismernek. (…) Ez eltartott félnyolcig, nyolcig (…). Mindig tömve volt a menza, ott találkoztam Radnótival is. (…) Radnóti mindig ott ült a zongoránál. (…) mindig olyan komoly volt” – olvastuk a kiskundorozsmai Glück Lipót Lajos lánya, K. Zoltánné visszaemlékezésében.

 

Gúnyvers Babitsnak

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégium kiadásában jelent meg 1933 februárjának első napjaiban a Lábadozó szél című kötet, címlapján Dóczi György linometszetével. Radnóti új könyvéről Babits Mihály a Nyugatban közölt kritikát: „kifogásolta költői nyelvének keresettségét, erőltetett népi fordulatait”. A bírálat miatt megbántódott Radnóti két gúnyverssel állt bosszút Babitson:

„(…) Bántott az agg koszorús; fűzött

hagymából legyen koszorúja! (…)”

 

Radnoti_Ujhold_cimlap

Fametszetekkel

Az Újhold című kötete 1935 májusában jelent meg Buday György fametszeteivel, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma gondozásában. Innen emeljük ki a Vihar előtt című költeményét – március 21., a költészet világnapja alkalmából:

„Az ormon üldögélsz s térdeden néked ért

ifjú asszony alszik, mögötted szakállas

haditettek, vigyázz! kár lenne életedért

 

s kár világodért, mit enmagad kapartál

tíz kemény körömmel életed köré, míg

körötted körbe-körbe lengett a halál

 

és íme újra leng! (…)

 

mert takaros csata készül itt, a cifra

szél beszél felőle fennen és a felleg;

jó lesz szerelmed terítni asszonyodra.”

 

Radnoti_Miklos_A_Magyar_Tudomanyos_Akademia_Konyvtaranak_kiallitasa_2009_majus_5


Bölcsészdoktor

„Summa cum laude” minősítéssel 1934 júliusában avatták bölcsészdoktorrá a szegedi tudományegyetemen. Radnóczi Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezése köteles példányát az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi. A dolgozatot a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma is kiadta, de Radnóti Miklós név alatt. Ezzel Radnóti „az első jelentős modern magyar női író és költő első monográfusává”, irodalomtörténésszé vált.

 

radnoti_miklos_szegedi_bolcseszhallgato

Tanár úr és műfordító

Francia szakdolgozatát 1934 nyarán fejezte be. Magyar nyelv és irodalomból, valamint francia nyelv és irodalomból 1935-ben tett szakvizsgát. 1936. szeptember 23-án és 26-án tette le az írásbeli és szóbeli pedagógiai és filozófiai vizsgáit. Ezzel befejezte szegedi egyetemi tanulmányait, magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.

 

Vezetéknevek

1934 júniusáig eredeti nevén, Glatter Miklósként szerepelt a szegedi egyetemi nyilvántartásban. A belügyminisztérium a doktori védése idején, 1934. június 4-én kelt határozatában engedélyezte számára a Radnóczi Miklós nevet – az áltata kért Radnóti helyett. Ez a „magyarosítás” felháborította és csak a legszükségesebb esetben használta új vezetéknevét. Radnóti Miklóssá, hivatalosan, csak halála után, 1945-ben vált….

Emlékére Szegeden a Nemzeti Pantheonban Beck András szobrászművész készítette el Radnóti Miklós portréját. Mellette a Nem bírta hát – Dési Huber István emlékére című versének utolsó sorai olvashatóak:

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár, internet.

 

Irodalom:

Babus Antal: Radnóti Miklós

Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

    Kapcsolódó hírek